Alkotmányellenes az ügynöktörvény két szakasza

Az Alkotmánybíróság szerint az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló, az Országgyűlés által május 30-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény azon rendelkezései alkotmányellenesek, amelyek a személyes adatok védelme nélkül bárki által megismerhetővé, hozzáférhetővé teszik az elmúlt rendszer szolgálatainál dolgozott személyeknek a levéltár által kezelt személyes adatait. • Az MSZP elégedett, a Fidesz tudatos alkotmánysértést emleget

Megsemmisítette az ügynöktörvényként elhíresült jogszabályt az Alkotmánybíróság. A testület indoklásában kifejtette, hogy a jogszabály nem biztosítja a személyes adatok kellő védelmét.
Két héttel az ügynöktörvény május végi elfogadása után Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta a törvényt, mert álláspontja szerint több ponton is alkotmányellenes, így például alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét. Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek mondta ki a jogszabály két bekezdését.

Az Országgyűlés május 30-án szavazta meg a múlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának létrehozásáról szóló törvény módosítását.

A módosítás minden állampolgár számára nyilvánossá tette volna az ügynökaktákat. A törvénymódosítást Mádl több ponton is alkotmányellenesnek vélte, különösen azt a rendelkezését, hogy alkotmányos indok nélkül korlátozták volna az érintettek személyes adatainak védelmét. (A törvény megfogalmazása szerint: „Nem kell anonimizálni az operatív kapcsolat, a hálózati személy és azon hivatásos alkalmazott, akinek a személyi anyaga a Levéltár kezelésében van családi és utónevét, illetve neveit, születési helyét és idejét, munkahelyét, foglalkozását, beszervezésének, illetve állományba vételének idejét ...” stb) Az államfő alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosított volna az érintett személyeknek hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ez azért is jelentős kérdés, mert az állambiztonsági levéltárban kezelt adatok nem teljes körűek és megbízhatóak.

Az ügynöktörvény módosítását tavaly decemberben vetették ismét fel, ebben a kormányciklusban már másodjára. A 2002-es kormányváltás után nyilvánosságra került, hogy az új miniszterelnök, Medgyessy Péter a rendszerváltás előtt a III-as főosztálynak dolgozott. Az akkori törvénymódosítási lendület hamar abbamaradt. A törvény megváltoztatására felállt bizottság – többnyire a szocialisták ellenállása miatt – érdemi eredmény nélkül fejezte be a munkát. 2005 februárjában nyújtottak be új módosító javaslatokat szocialista politikusok, majd ez év május végén fogadta el az országgyűlés a kormánypártok támogató szavazataival a törvénymódosítást (a Fidesz tartózkodott, az MDF nemmel szavazott).
(Forrás: index.hu, parlament.hu)