Az állami lobogó felvonásán részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
A legfőbb közjogi méltóságok ezt követően a 49 éve kezdődött forradalomra és szabadságharcra emlékezve virágokat helyeztek el a Nagy Imre-szobornál, a Vértanúk terén. Őket követték a parlamenti pártok képviselői, országgyűlési- és önkormányzati képviselők, egykori bajtársak és rokonok, köztük Jánosi Katalin, a néhai miniszterelnök unokája.
Kuncze: 1956 csatáit újravívni 2005-ben szánalmas próbálkozás
Az SZDSZ Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál tartott megemlékezést, ahol a párt elnöke, Kuncze Gábor volt az egyik szónok. – 1956 csatáit újravívni 2005-ben szánalmas próbálkozás, ha azonban mégis összevetjük a két korszakot, '56 októberében az életüket kockáztatták a forradalom résztvevői, mi pedig csak időt veszíthetünk – mondta Kuncze Gábor. Hozzátette: ha most időt vesztegetünk, azzal utódainknak okozunk kárt. Kijelentette: a hősök sírjainál nemcsak a forradalomra, de a harmadik köztársaság 1989-es kivívására is emlékezünk. Az eseményen beszédet mondott Halda Alíz, az 1990-ben megválasztott parlament SZDSZ-s képviselője, akinek férjét kivégezték a forradalom után. Szerinte az '56-os követelések mára megvalósultak, mégis óvni kell '56 emlékét, mert az az akadatlan hazugság és megaláztatás ellen szólt.
Boross: A „magyarnak megmaradni minden áron parancsa átmegy generációkról generációkra
Ugyancsak a 301-es parcellánál volt az MDF megemlékezése. – 1956 október 23-a az ezeréves magyar szabadságvágy nagyszerű, felemelő és évszázadonként mindig előjövő megnyilatkozása volt – mondta az eseményen Boross Péter egykori miniszterelnök. Leszögezte: az 1956-ot megelőző 10-11 év példátlan volt a magyar történelemben. Meggyalázták a nemzet önbecsülését, elvették sok ember életét, szabadságát és javait, valamint százezreket bocsátottak el azon a címen, hogy az előző rendszer kiszolgálói voltak. – Egy ilyen mélypontról is képes volt a nemzet felemelni fejét, mert az ezeréves szent istváni parancs, a „magyarnak megmaradni minden áron parancsa átmegy generációkról generációkra – hangsúlyozta Boross Péter.
A Rákoskeresztúri köztemetőben egész nap protokollmentes megemlékezéseket tartanak a 300, 301-es és 298-as parcellánál.
Molnár: 1956 októbere a legfontosabb kapocs magyar és magyar ember között
A Vértanúk terén Molnár Gyula az MSZP budapesti elnöke mondott beszédet, amely közben egy férfi azt kiabálta: „spion vagy„, mire a rendőrök elvitték és szabálysértési eljárást indítottak ellene. Beszédében a politikus azt hangsúlyozta: 1956 októbere a legfontosabb kapocs magyar és magyar ember között. Az eseményen jelen volt Hiller István pártelnök is.
Pokorni: Kölcsönös gyanakvás árnyékolja be az ünnepet
Pokorni Zoltán szerint kölcsönös gyanakvás árnyékolja be az ünnepet, hiányzik a bizalom, az összefogás és az egyetértés. A Fidesz alelnöke vasárnap a budapesti Széna téren, a II. kerületi Fidesz szervezet által rendezett 1956-os megemlékezésen hangsúlyozta: mintha éppen 1956 lényege hiányozna, a mindent elsöprő nemzeti egyetértés, az „aki magyar velünk tart élménye”, amely két hétre megmámorosította a lelkeket, és olyan helytállásra, együttműködésre sarkallta az embereket, amely az egész világ csodálatát kiváltotta.
Nagy Imre Érdemrendeket adott át Sólyom László
A Sándor-palotában Sólyom László köztársasági elnök ma átadta a Nagy Imre Érdemrendeket. A hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke, Fónay Jenő,
a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége volt elnöke, Földvári Rudolf a Nagy Imre Társaság Országos Elnöksége tiszteletbeli tagja, Gönczöl Katalin kriminológus, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, Kende Péter politológus, szociológus, az 56-os Intézet tiszteletbeli elnöke vehette át a kitüntetéseket. Fejtő Ferenc Széchenyi-díjas író, történész, újságíró nem volt
jelen az átadáson, ő egy későbbi alkalommal veszi majd át az
elismerést.
Gyurcsány: El kell tudni viselni, hogy a demokrácia természetéből fakadóan sokszínű
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök méltatásában úgy fogalmazott: ahogy a forradalomról ezernyi kép él bennünk, hasonlóképpen ezernyi képben él tovább Nagy Imre, a mártír miniszterelnök tevékenysége. – 1956 sikerrel alakotta meg az új Magyarországot –mondta a kormányfő. Szerinte a forradalom két dologban volt egységes: mindenki a függetlenségért és a demokráciáért harcolt. A forradalom egy hangos nemmel indult, hisz mindenki tudta mit nem akarunk. A miniszterelnök úgy vélte: az aki magyar, velünk tart felkiáltás jól mutatja, hogy a vitákban a magyarság nem elválaszt, hanem egységben tart minket. Gyurcsány hangsúlyozta: először vagyunk magyarok és demokraták, s csak ezt követően bal vagy jobb oldaliak. Úgy vélte '56 1989-ben teljesült be, függetlenségünk elérésével és az új magyar demokrácia megszületésével. – Nehezebbnek tűnik berendezni a demokráciát, mint elérni. El kell tudni viselni, hogy a demokrácia természetéből fakadóan sokszínű, míg a zsarnokság csupán csupán fekete vagy fehér, így a demokráciában nehezebb a választás – mondta.
Arany János irodalmi díjakat osztott ki a Magyar Írószövetség
A nemzeti függetlenség és a társadalmi rend demokratikus felépítése, ez a magyarság vágya, amelyet mi is hordozunk, és munkába önteni törekszünk – fogalmazott Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke ünnepi beszédében. A nemzeti ünnep alkalmából a szövetség az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét megörökítő táblánál koszorúzott. Ezután a Bajza utcai székházban immár tizedik alkalommal átadták az Arany János irodalmi díjakat. Elismerésben részesült Borbándi Gyula, Vida Gábor író, Csokits János költő, Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő, valamint Fekete J. József és Tamás Attila kritikus, irodalomtörténész.
Miskolcon közösen ünnepeltek a politikai pártok és a civil szervezetek
Miskolcon idén is közösen emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi mártírjairól a politikai pártok és a civil szervezetek. A borsodi megyeszékhelyen, a megyei rendőr-főkapitányság épületével átellenben lévő óvoda falán elhelyezett fekete márványtáblánál koszorúzással kezdődött az ünnep. A táblán annak a 26 férfinek, nőnek, fiatalnak és idősnek a neve olvasható, akiket 1956. október 26-án az ÁVH mészárolt le.
A forradalmat éltető diósgyőri munkások, bányászok, középiskolás diákok, egyetemisták, városlakók több ezres tömegébe lőttek gépfegyverekkel az ávósok a rendőrség ablakaiból. A forradalom legfiatalabb miskolci áldozata az akkor 13 éves Misley Emese volt, iskolából tartott haza, amikor a halálos lövés érte.
A vasárnapi koszorúzáson megemlékező beszéd ezúttal sem hangzott el.
Rogán: Magyarországon ismét változásra van szükség
„Ha visszanézünk a 49 évvel ezelőtt történtekre, akkor azt tudjuk mondani, hogy 1956 legalább annyira baloldali, mint jobboldali; 1956. október 23-án és utána a választóvonalat ember és ember között nem az adta, hogy ki hogyan gondolkozott ideológiákról, hanem az, hogy ki volt becsületes és ki nem, ki mondott igazat és ki hazudott” – mondta Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési képviselője vasárnap Szentgotthárdon, a település hősi emlékművénél mondott ünnepi beszédében.
Emlékeztetett: „1956. október 23-a után olyan kormány alakult, amelyben ideológiáktól, pártállástól függetlenül a nemzet minden olyan jelentős politikai szereplője részt vett,(...) amely azt gondolta, hogy le kell zárni a múltat és el kell kezdeni a jövőt”.
Hozzátette: nem a magyar embereken múlott, hogy 1956 nem teljesítette be a küldetését.
Megfogalmazása szerint 1988-89 végül azért tudott fordulóponttá válni, mert a hazugságok egy idő után tarthatatlanná váltak.
Rogán Antal beszédében felidézte azt a 1988 novemberében a Budapest Sportcsarnokban tartott MSZMP-s nagyrendezvényt, ahol Grósz Károly „fehér terror veszélyéről” beszélt.
„Az elnökségben ott foglalt helyet Kiss Péter, akkor a budapesti KISZ-szervezet vezetője, Csizmár Gábor, a Magyar Úttörő Szövetség főtitkára és Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára”.
Hozzátette: azért voltak ott, mert ők is változtatni akartak, de nem valódi változást akartak, hanem az előttük járókat leváltani.
Rogán Antal szerint voltak a baloldalon is, akik valódi változásokat sürgettek, ők ezt a rendezvényt kritizálták.
Szavai szerint Magyarországon ismét változásra van szükség. Olyan változásra, amelyben megőrizhetők az olyan értékek, mint például az ingyenes egészségügyi ellátás, a nyugdíj biztonsága és a családtámogatás rendszere.
Dávid Ibolya: A nemzet köteles megbékélni!
Dávid Ibolya, az MDF elnöke Mátészalkán a pártok és társadalmi szervezetek közös megemlékezésén arról beszélt, hogy 1956-ot – ha ez nem is örömteli –, lehet külön ünnepelni, ám egymás ellen nem. Ez az ünnep a pártelnök asszony szerint nem az ország szétszakításáról, nem a hergelőkről, hanem '56 hőseiről, a pesti srácokról és lányokról szól. Arról, hogy milyen nemes cél és hit vezette azt a 18-20 éves fiatalt, aki az életét és jövőjét képes volt feláldozni. Nem az számított, hogy adnak-e érte majd valamit, vagy hogy mi hasznuk származik belőle.
Dávid kijelentette: „álságos felfogás, hogy 1956 annyiféle, ahányan megélték”. A pártelnök – összehasonlítva az 1848-as szabadságharc utáni fél évszázaddal a mostani időket – feltette a kérdést: hol van az a nemzeti egység, az a nemzeti fellendülés, ami a századforduló magyarságában megvolt? Dávid Ibolya kifejtette: az 50 éves ünnepléshez legalább három feltételnek teljesülnie kell. Ezek: „a nemzet köteles megbékélni”, másodjára „komolyan vegyük a magyarság új helyét a világban”, végül „az 50. év után minden iskolásnak a kezébe kellene adni egy könyvet, amelyben az ő városa, faluja is benne van, és ebből kiderülne, hogy 1956 az egész nemzet forradalma volt”.
Csurka: Gyurcsány és Rákosi között nincsen különbség
A Harmadik Út szervezésében a Hősök terén tartott forradalmi megemlékezésen Csurka István kijelentette: sok a hasonlatosság a Rákosi- és a mostani politikai rendszer között, mivel lényegében ugyanabban a nép- és nemzetellenes diktatúrában élünk jelenleg is, mint amilyen ötven évvel ezelőtt volt. Idegen eszmék, idegen trösztök kényszerítenek magyar érdekeink feladására, a föld átadására – hangsúlyozta a MIÉP elnöke, aki úgy vélekedett: az uralkodó réteg is hasonló, hiszen Kádár, Apró, Dögei után most a Gyurcsány, Hiller, Szekeres trió van hatalmon. Gyurcsány Ferencet lélekben 23 millió román miniszterelnökének nevezte Csurka István. Megjegyezte: a liberális vagy szocialista írók ugyanolyan kedvezményeket kapnak mint az előző rendszerben, ellentétben a magyar írókkal. Mire a magyar kultúra elsüllyed, a fél Mazsihisz Nobel-díjas lesz – tette hozzá a pártelnök. – Gyurcsány Ferenc egy gyorstalpaló milliárdos, aki Apró Antal lányát vette feleségül, annak az Aprónak a lányát, aki a legszennyesebb politikai kultúrával rendelkezett. Október 23-án mégiscsak meg lehet kérdezni a magyarságot, hogyan fogadta el ezt az embert, akire nincsen mentség, ez szégyen és gyalázat az egész országra nézve, hiszen Gyurcsány és Rákosi között nincsen különbség – mondta Csurka István. Hozzátette azt is: nemsokára felnőnek a Révai és Apró nevű unokák, és hamarosan fent találják majd magukat a politika csúcsán.
Kovács Dávid, a Jobbik elnöke szerint egy olyan országot kell teremteni, ahol magyarnak lenni nem szégyen, ahol a magyar nem cseléd a multi cégeknél, hanem tulajdonos a saját hazájában. Hangsúlyozta: fel kell venni a küzdelmet a hagyományainkat megkérdőjelező liberalizmus és képviselőik ellen, akik végtelenül képmutatóan, harcos jogvédők, deviánsok érdekében a határon túli magyarok érdekeit feladják. A liberalizmus egy kirekesztő totalitárius ideológia, amely helyett egy kohéziós erőre, a nacionalizmusra van szükség ahhoz, hogy létrehozzunk egy erős, nem értéksemleges államot – fejtette ki Kovács Dávid, aki felszólította Gyurcsány Ferencet, ossza szét négymilliárdos vagyonát, ha valóban tenni akar a szegénység ellen. De ha az egész magyarságért akar tenni, akkor mondjon le, szükség lehet rá is, mint jó maratoni futóra, fusson hát! A Jobbik vezetője szerint a Fideszben most is kiütközik, hogy az SZDSZ szárnyai alól jöttek. Mint fogalmazott, a Harmadik Út nem kér a baloldali milliárdosokból, de a Csintalan Sándor-féle szalonjobboldali utó-kádáristákból sem.
Gyurcsány: kisszerű a politika
A szabadság 12 napra legyőzte a zsarnokságot, amit a forradalmárok akartak, most itt van közöttünk, mégis fanyar ízt érzünk a szánkban – kezdte alig három perces ünnepi beszédét Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Operaházban. A kormányfő elmondta: amire büszkék lehetnénk, azt eltakarja a hétköznapi politika kisszerűsége. Nemzeti ünnepeket nem lehet pártrendezvényeken ünnepelni, az „összekapaszkodás nem helyettesíthető kioktatással, még kevésbé kiátkozással„ – mondta Gyurcsány Ferenc. Beszéde végén a miniszterelnök arra kérte hallgatóságát, hogy egyperces néma vigyázállással emlékezzenek 1956 hőseire, akik a szabad, független és demokratikus Magyarországért áldozták életüket.
Rövid beszéde után a miniszterelnököt kevesen tapsolták meg. Kiszivárogtatott hírek szerint a politikus eredetileg hosszabb szónoklatra készült, ám mivel szerinte az ellenzék átpolitizálta az ünnepet, meggondolta magát.
Forrás: Magyar Rádió, Info Rádió, Hír TV, FigyelőNet, fideszfrakcio.hu, mdf.hu,
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
