Komoly tétje van a magyarországi cégek és más gazdálkodó szervezetek – például színházak – számára az Európai Bíróság (EB) áfaarányosítással kapcsolatos ítéletének. Mint ismert, az uniós intézmény két héttel ezelőtt egy spanyol és egy francia rendelkezéssel összefüggésben kimondta, hogy az áfalevonási jogot csak az EU-s irányelvben megfogalmazott esetben lehet korlátozni, ettől egyetlen uniós ország sem térhet el. A direktíva szerint az áfaarányosítás csak a „vegyes adóalanyokra” alkalmazható. A két tagállam azonban hazánkhoz hasonlóan minden adóalanyra áfaarányosítási rendelkezést ír elő.
Hazánkban 2004. január 1-jével lépett életbe az áfaarányosítási rendelkezés: ennek értelmében egy olyan vállalkozás, amely állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. Ez év júniustól azonban a mezőgazdasági és a foglalkoztatási célú állami támogatások esetén eltörölték az arányosítási kötelezettséget, ráadásul jövőre teljes mértékben megszűnik ez a korlátozás az adó- és járuléktörvény-javaslat értelmében. Kérdés azonban, hogy az érintett adóalanyok a csatlakozástól eltelt időszakban le nem vont áfára jogosultak-e, illetve, hogy visszakapják-e ezt az összeget.
A Világgazdaság számításai szerint 40-50 milliárd forintos tételről van szó. A lap úgy tudja, egyes adóalanyok már konkrét lépéseket is tettek az őket érintő összeg visszakövetelése érdekében. Ha az adóhatóság elutasítja a visszaigénylést, akár bírósági útra is terelődhet a folyamat. Az ügy akkor zárul le a legrövidebb időn belül, ha az adott magyar bíróság úgy tekinti az ügyet, mint amit már az Európai Bíróság ítélete világosan eldöntött, hiszen ekkor nem kéri ki az uniós intézmény véleményét. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az EB újratárgyalja az ügyet, s ekkor egy-két évig is eltarthat az eljárás.
(Forrás: Világgazdaság)
Orbán Balázs
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
