Hankiss Elemér: Barbárok vagyunk

Hankiss Elemér: Döbbenetesek azok a képek is, amelyek azt mutatják, ahogy a szkafanderes sintérek az udvaron kapirgáló tyúkokat hajkurásszák, vagy hármasával-négyesével tépik ki őket az ólakból – miközben gazdájuk tehetetlenül nézi kedvenceinek, létfenntartóinak elpusztítását. Esett-e egyetlen szó is arról, hogy mi lesz azokkal a szegény parasztemberekkel, akiknek a megélhetést, a tél átvészelését vagy egy kicsit jobb életet jelentettek ezek az állatok? Kártalanítja őket valaki? Feltehetőleg. De ugyan már ki törődik az ő sorsukkal, itt, nálunk, a városi emberek világában, ahol már csak feldarabolva s fagyasztva találkozunk kacsával, tyúkkal, libával? S különben is, mi civilizált és finnyás emberek vagyunk, csak filézve vagy darálva esszük meg az állatokat. Csirkeszárnyat, combot látni se akarunk, mert a végén még arra emlékeztetnének, hogy élőlények lábát, szívét, nyakát ropogtatjuk. Isten mentsen minket ilyen barbár durvaságtól.

(Népszabadság, 2005. október 29.)