Kilencszáz milliárdos PPP-trükkök

Jelenleg csaknem 900 milliárd forint értékben folynak, illetve állnak előkészület alatt PPP-projektek, amelyek az állam infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos kiadásainak jelentős részét 15-30 évre terítik szét – derül ki a Világgazdaság birtokába került dokumentumokból. Hogy mit szól majd ehhez az Európai Unió, az még a jövő zenéje, de az eddigi döntéseit ismerve könnyen megbukhat a beruházások költségvetésen kívülre „szervezése”.

A legnagyobb tétel ezek közül az egyelőre teljesen bizonytalan kimenetelű „nagy autópálya-projekt”. Ebbe nem tartozik bele a jelenleg futó két PPP-formában épülő autópálya-szakasz, ám így is 600 milliárd forintot szánna rá a kormány. Előkészítés alatt áll még a tervek szerint a 22,5 milliárd forint értékű új MTV-székház építése. Ezeket leszámítva többé-kevésbé teljes képünk lehet a következő években a magánszektor közreműködésével végrehajtandó beruházásokról.

A 2007-ig megvalósuló projektek értéke több mint 250 milliárd forint, ennek csaknem háromnegyedét az M5-ös és M6-os autópálya egy-egy szakasza teszi ki, és az állam 20 évig fizetne érte rendelkezésre állási díjat. A másik nagy terület a felsőoktatás, ahol oktatási épületek és kollégiumok épülnének és újulnának meg mintegy 57 milliárd forint értékű PPP-beruházások keretében, és az állam 2020-ig, 2025-ig teríti szét fizetési kötelezettségeit.

Kérdés, hogy ezen projektek közül mi megy át az Európai Unió statisztikai hivatalának szűrőjén. Az Eurostat az autópályák (szakértők szerint rendkívül átlátszó) utólagos „PPP-sítését” már elbuktatta, de a kisebb projektek sem érezhetik magukat teljes biztonságban, hiszen például a Művészetek Palotáját szintén államháztartási körbe sorolták vissza. Mivel az unió (külön felkérés nélkül) csak utólag vizsgálódik, így akár még több beruházás költségvetésének kívülre szervezése is kudarcot vallhat.

A Világgazdaság úgy tudja, a tervek szerint jövőre az Állami Autópálya Kezelő Rt. mintegy 200 milliárd forint értékben építtet PPP-formában sztrádaszakaszokat. Azonban kérdéses, hogy a későbbiekben az Eurostat is így ítéli-e meg ezeket a tételeket, másrészt pedig nem lefutott az sem, sikerül-e az ÁAK-t költségvetésen kívülre helyezni. Ehhez az kellene, hogy bevételeinek legalább felét piaci jellegű tételekből teremtse elő. Kulcskérdés, hogy a bevétel döntő részét jelentő, a büdzséből folyósítandó úgynevezett rendelkezésre állási díjat piaci tételnek, vagy állami támogatásnak minősíti-e az EU statisztikai hivatala.

A PPP-vel kapcsolatban nem csupán az Eurostat fogalmazott meg kemény kritikákat a közelmúltban, az Állami Számvevőszék sem tartja megoldásnak ezt a módszert: „Világosan látható, hogy a struktúra megváltoztatása nélkül nem lehet érdemi megtakarítást elérni, az pedig nem jelent javulást, ha a kiadásokat PPP-programokon keresztül visszük ki a költségvetésből – jelentette ki Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a jövő évi büdzséről az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén.
(vg.hu, mno.hu)