IV. Béla: csak alig pár napnyi kutatásra van az elveszett királysír

A történelem viharai más szerencsésebb országokkal szemben a magyar középkor legtöbb épített emlékét eltörölték a föld színéről, köztük olyan messze földön híres egykori templomokat is, amelyekbe királyi családok temetkeztek. Noha a XII. századtól az lett a bevett szokás, hogy az uralkodókat és családtagjaikat a székesfehérvári koronázótemplom, a Nagyboldogasszony-bazilika királyi kriptájában helyezik örök nyugalomra, de akadtak kivételek; így például az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodóját, az 1241-es mongol invázió után az országot újjá építő IV. Béla királyt és feleségét, Laszkarisz Mária királynét, valamint legkedvesebb fiát, Béla herceget nem az ősi koronázóvárosban, hanem Esztergomban, a ferencesek Segítő Szűz Mária-bazilikájába temették. A mongol betörés után a király, IV. Béla támogatásával újjáépített és méretében, illetve szépségében a korabeli német katedrálisokkal vetekedő templom az oszmán hódoltság korának ostromaiban teljesen megsemmisült. A visszafoglaló háborúk után a templom maradványaira és a benne rejtőző királysírra az új városrész épült rá.

IV. Béla sírjának megtalálása karnyújtásnyi közelségbe került Forrás: IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport

A Segítő Szűz Mária-bazilika rekonstruált képe   Fotó: IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport

Esztergomot Batu kán mongol seregei 1242-ben megpróbálták bevenni és noha az ostromkísérlet kudarcba fulladt, de a város és benne a kolostor, illetve a Segítő Szűz Mária-bazilika súlyosan megsérült a harci cselekményektől. A tatárjárás után a templomot a király újjá építtette, még a korábbinál is nagyobb és impozánsabb formában. 

IV. Bélát a halála után itt, a főoltár előtt helyezték sírba. 

A vörös márványból faragott síremlékről Kálti Márk Képes Krónikája, illetve Hunyadi Mátyás udvari történetírója, Antonio Bonfini, továbbá Jan Dlugoss krónikája is megemlékezett. I. Szulejmán oszmán szultán 1543 -ban elfoglalta Esztergomot.

Esztergomot I. Szulejmán oszmán szultán foglalta el 1543-ban  Fotó: Wikimedia Commons

A törökök a Várhegyen álló egykori királyi palotát erőddé építették át, a város keresztény templomai közül néhányat dzsámivá alakítottak, a többit pedig raktárként vagy istállóként használták. 

A tizenötéves háború idején nagyon súlyos károk érték a várost a keresztény seregek 1594-es sikertelen ostroma alatt, majd a rá következő évben Esztergom visszavétele idején is. 

A török-kori Esztergom látképe 1595-ből (Hoefnagel színezett metszete)   Fotó: Wikimedia Commons

A törökök 1605-ben visszafoglalták Esztergomot, és a város csak a XVII. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején, 1683. október 28-án szabadult fel végleg a török uralom alól. Ekkorra a középkori Esztergomból szinte semmi sem maradt meg; a város régi templomai mind megsemmisültek, beleértve IV. Béla temetkezési helyét, a ferencesek Segítő Szűz Mária-bazilikáját is.

Világítótoronyként mutat irányt a ferences templom különleges tájolású tornya

A ferencesek Esztergom felszabadítása után, 1690-ben tértek vissza a városba. Mivel a régi rendházuk és templomuk elpusztult, az egykori régi bazilika közelében 1700 és 1717 között emelték a ma is álló barokk stílusú Szent Anna-plébániatemplomot, közismert nevén a ferences templomot. 

Az esztergomi barokk  ferences Szent Anna-templom napjainkban  Fotó: Polyák Attila

A Szent Anna-plébániatemplom tornyának tájolása egészen rendkívüli, ami alapvetően eltér a kor barokk templomainak toronyelhelyezésétől, mivel aszimmetrikus tájolású. 

A IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport vizsgálatai szerint ez a furcsa tájolás azonban egyáltalán nem a véletlen műve; a torony szimmetriavonala ugyanis az egykori Segítő Szűz Mária-bazilika főhajója, illetve az ez alatt fekvő királysír felé mutat, a mai Jókai u. 11-13. számú házak irányába.

A középkori bazilika alapjai a mai Jókai utca alatt húzódnak   Fotó: Polyák Attila

 Azt, hogy a régi királyi bazilika a mai ferences templom és a közvetlen szomszédságában fekvő Jókai utca elején, a Jókai u. 7. illetve 13. számú házak között állhatott, már korábban is sejtették. 

1961-ben csatornaásás közben négy mívesen faragott követ találtak a Jókai utcában, 

egy oszlopfő, illetve egy ablakkeret maradványait. Prokopp Gyula történész-levéltáros a IV. Béláról írt tanulmányában e faragott köveket egyértelműen a régi ferences bazilika maradványaiként azonosította. 

A középkori bazilika falmaradványai a  ferences templom altemplomában Fotó: Polyák Attila

1979-ben a Jókai u. 12. szám alatti építkezés során középkori kőfalakat és épületomladékot tártak fel, ami már amiatt is fontos bizonyítéknak tekinthető, mivel a Jókai utca páros oldalát csak 1735-től kezdték beépíteni. 

2022 márciusában több szervezet Gombkötő Csaba vezetésével és a legkorszerűbb földradaros technikával elvégzett vizsgálatai kimutatták, hogy a főhajó déli részének az alapjai még mindig épségben vannak a föld alatt, és ugyanez igaz lehet az északi oldalra is, csak itt a sűrű beépítettség megakadályozta a részletesebb kutatást.

Gombkötő Csaba (a képen középen) a kutatócsoport vezetője, a Jókai u. 7. szám alatti ház pincelejáratánál   Fotó: Polyák Attila

 A királysír pontos helyszínének lokalizálását, illetve feltárását mindezek mellett egy különös családi történet is komolyan elősegítheti.

Királyi szarkofágok a csizmadia-mester pincéjében

Horváth Csaba mérnök-közgazdász az október 7-i sajtótájékoztatón több rendkívül érdekes információt is megosztott a hallgatósággal. Horváth Csaba az 1919-ben a Felvidékről elszármazott Harcsa Dániel csizmadia mesternek az unokája, aki 1920-ban Esztergomban, a Jókai utcában megvásárolt ingatlanán csizmadia műhelyt akart létesíteni. 

1922-ben fogtak hozzá a ház kibővítéséhez és a földmunkák során egy nagy vörösmárvány lapra akadtak.

A lezárt pincelejárat a Jókai u. 7. szám alatti házban  Fotó: Polyák Attila

A munkások kíváncsiságból elmozdították a nehéz kőlapot, ami alatt egy kváderkővel kifalazott kamrára bukkantak, benne három vörösmárvány szarkofággal. Harcsa Dániel azonban nem akarta bejelenteni a felfedezést, mivel attól tartott, hogy ez meghiúsíthatná a műhelye felépítését. 

Éppen ezért nyolc szekérnyi földdel betemettette az üreget, amelynek léte így csak a családon belüli titokként élt tovább. 

1945 után a kommunisták államosították Harcsa Dániel ingatlanát amiben egy kis lakrészt hagytak meg a családnak, a ház többi részét pedig idegen családoknak utalták ki.

Az elfalazott terület mögött fekszik az 1922-ben betemetett kamra, amelyben a három vörösmárvány szarkofágot felfedezték  Fotó: Polyák Attila

 A rendszerváltás után az egyes -korábban tanácsi lakásként funkcionáló- ingatlanrészeket eladták. Még 1978-ban az akkori Művelődési Minisztérium a Jókai utcát és környékét műemlékvédelmi jelentőségű területnek minősítette, 

ez pedig építési korlátozásokkal járt együtt a védetté nyilvánított területen. 

A IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport, amelyben többek között történészek, geofizikus-szakértők, filológusok, történelemtanárok vesznek részt, továbbá a ferences rend is képviselteti magát, igen részletes forráselemzést és helyszíni vizsgálatokat végzett.

A Jókai utcát és környékét még 1978-ban minősítették védett területté   Fotó: Polyák Attila

 A korabeli források, középkori dokumentumok, illetve krónikák, régi térképek és helyszínrajzok elemzésével, valamint az eddig elvégzett földradaros vizsgálatok segítségével kimutatott föld alatti falmaradványok alapján rekonstruálták a régi bazilika alaprajzát és pontos tájolását is. 

A középkori királyi bazilika rekonstrukciója  Fotó: IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport

Az egykori királyi bazilika impozáns méretei még a kutatócsoport tagjait is megdöbbentette, ami csaknem akkora lehetett, mint a regensburgi Szent Péter-katedrális.

Úszómedence és szauna alatt nyugszik az egyik nagy királyunk?

A talajradaros és műholdas felvételek továbbá az eddig ismert helyszíni maradványok összevetése alapján sikerült meghatározni a középkori királyi bazilika alapvonalát, ami a mai Jókai utca és a Deák utca közötti területet fedi le. 

A kutatócsoport szerint a Jókai u. 7. szám alatti ház ( ami az egykori Harcsa Dániel-féle ingatlan része volt) vasajtóval lezárt pincéjében a vasajtótól balra álló gótikus oszlop maradványa jelezheti az egykori templom bejáratát. 

A középkori bazilika eddigi földradaros  vizsgálatok szerinti elhelyezkedése a Jókai és a deák utca közötti területen  Fotó: IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport

Ettől 12 méterre fekszik a szomszédos telek alatt az a betemetett boltozatos üreg, amelyben 1922-ben véletlenszerűen felfedezték a három vörösmárvány szarkofágot, IV. Béla király és családtagjai feltételezett síremlékét. 

A jelenleg lefalazott rész mögött az 500 MHz-es talajradar vizsgálat egy keresztbolthajtásos üreget, illetve kisebb termet jelzett a talajszinttől számítva 90 cm-es mélységtől. A Jókai u. 7. szám alatti és borospinceként használt pince mennyezete középkori eredetű kváderkövekből van kirakva, ami szintén az egykori királyi bazilika része lehetett. 

A Segítő Szűz Mária-bazilika vizsgálatok szerinti  alaprajza a Jókai utcai területre vetítve  Fotó: IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport

A középkori bazilika eredeti járószintje a mai talajszinthez képest 3,8 -4,2 méter mélyen húzódhatott. Az eddig elvégzett vizsgálatok alapján pontosan behatárolható a feltételezett sírkamra helye, ami a Jókai u. 9. szám alatti ingatlan udvarában van. 

Annak ellenére, hogy ezt a területet a műemléki-történeti jelentősége miatt már 1978-ban védetté nyilvánították, a háztulajdonos az építési korlátozások figyelmen kívül hagyásával úszómedencét és szaunát épített az ingatlanra, ami – a kutatócsoport álláspontja szerint – pont IV. Béla király feltételezett sírhelye felett áll. 

A középkori eredetű templomkerület a hódoltság idején  teljesen tönkrement Fotó: IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport

Mivel az ingatlantulajdonos elzárkózott a telkén folytatandó terepi vizsgálatoktól, a sírhely mindenre kiterjedő pontos lokalizációjához az eddigi talajradar-kutatásoknál egy jóval nagyobb teljesítményű georadar-vizsgálat szükséges. 

Ez azonban csak egy olyan berendezés segítségével végezhető el, ami képes „lelátni” 4 -5 méterre vagy ennél is mélyebbre a talajszint alá. 

A kutatócsoport egy ilyen berendezés birtokában néhány napon belül végleges bizonyítékot szerezhetne arra, hogy a királyi sírkamra a három szarkofággal együtt valóban a Jókai u. 9. szám alatti ingatlan kertjében található.

A Szent Anna ferences templomot 1700 és 1717 között emelték részben az egykori rombadőlt bazilika helyén     Fotó: Polyák Attila

 Ha ez bebizonyosodik, a régészeti feltárás elindítása a jelenlegi jogi helyzet miatt már hatósági feladat lenne. A kutatócsoport az összes eddigi vizsgálatainak költségét közadakozásból fedezte, tagjai pedig társadalmi munkában, fizetség nélkül végzik a munkájukat. 

A műszeres vizsgálatokkal elért részeredményeik kivétel nélkül azt mutatják, hogy „forró” nyomon járnak, 

de az utolsó nagy teljesítményű földradar-kutatás elvégzéséhez szükséges hárommillió forint költséget – csakúgy mint az eddigi kutatásaikat – állami támogatás hiányában kizárólag csak közadakozásból tudják előteremteni.

A Jókai utca mélyén még sok középkori titok rejtőzhet   Fotó: IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport

A kutatócsoportnak a Magyarok Világszövetsége sietett a segítségére nyilvános adománygyűjtés meghirdetésével, amihez itt lehet csatlakozni egyéni felajánlásokkal. Az Árpád-házi dinasztia egyik legjelentősebb uralkodója, IV. Béla sírjának megtalálása nemcsak óriási szenzáció, hanem ezen túlmutató össznemzeti ügy is lenne.

A IV. Béla Rejteke Független Kutatócsoport hét éve tartó kutatómunka eredményeként:

• sikeresen azonosította a megsemmisült középkori Segítő Szűz Mária-bazilika alapvonalait,
• ami a mai esztergomi Jókai és Deák utca közötti területet fedi le,
• és sikerült behatárolnia IV. Béla király feltételezett sírkamrájának helyszínét is,
• aminek igazolásához újabb vizsgálatok és régészeti feltárás is szükséges lesz,
• ez utóbbinak viszont jelenleg még megoldatlan jogi-bürokratikus akadályai vannak.