Ha elfogadják az uniós tagországok a menekültügyi eljárási irányelvvel kapcsolatban az új szabályozást, akkor Magyarországon is új menekültügyi törvényt kell kidolgozni, mivel az uniós irányelv több olyan intézményt, lehetőséget is bevezetne, amelyet jelenleg nem ismer a magyar jog. A tagországoknak a gyakorlati alkalmazhatóság feltételeinek mihamarabbi megteremtése lesz az érdekük, mivel az irányelv hatékony védelmi intézményeket vezetne be a menedékjogal visszaélőkkel szemben.
Az Európai Parlament október végén tárgyalta a menedékjogi szablyozás módosítását, a több mint száz indítványnak csak egy részét fogadták el. Az úgynevezett biztonságos származási ország lista ötletét elutasította a képviselők többsége. Újszerű megoldást nyújtanának a tagállamoknak az Európán kívül telepített menekülttáborok. Az Észak-Afrikában felállítandó fogadóállomások enyhíthetnék a problémát, de felvetődött Ukrajna és Tádzsikisztán is hasonló befogadóállomások telepítése céljából.
Hazánkban ez év első nyolc hónapjában 1065 menekültkérelmet nyújtottak be. A legtöbben Vietnamból és Kínából érkeztek, de sok szerb-montenegrói, grúz és bangladesi állampolgár is jelentkezett. Magyarország tranzitjellegét bizonyítja, hogy a benyújtott kérelmek harmada esetében szüntetik be az eljárást, a menedékkérő eltűnése miatt, aki valamelyik nyugat-európai országba távozott. Az idén eddig ötszáz személyről derült ki, hogy már Magyarországon regisztrálták őket ujjlenyomat-azonosító rendszerrel, majd tőlünk nyugatabbra ismét menedéket kértek. A három magyarországi befogadóállomáson jelenleg 458 fő tartózkodik, magánszálláson többnyire kínai és vietnami menekültek élnek.
A magyarországi anyagi és szociális körülények számos tekintetben elmaradnak a nyugat-európai színvonaltól: az elmúlt tizenöt évben menedékstátust kapott 8 ezer személyből ma nagyjából 1500 él még itt.
(Forrás: Napi Gazdaság)
Ukrajna
Zelenszkij hatalmas hibát követett el
