Kurd és síita autonómiát ad az elfogadott iraki alkotmány

Az iraki lakosság nagy többsége, 78 százaléka támogatta az október 15-i népszavazáson az alkotmány tervezetét – jelentette be a választási bizottság. Az új alapokmány gyakorlatilag autonómiát ad a kurdoknak északon, a síitáknak pedig délen.

MNO
2005. 10. 25. 12:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az október 15-i iraki népszavazáson a lakosság 78 százaléka támogatta az iraki alkotmány tervezetét – közölte az iraki választási bizottság. Az alkotmány tervezete elbukott volna, ha a többség igennel szavaz rá, ám minimum három tartományban legalább kétharmados többség mond rá nemet. Az arány két tartományban érte el a kétharamdot, a harmadik elutasító tartományban azonban 44 százalék igennel szavazott, így ez kevésnek bizonyult az alkotmány megbuktatásához.

Az alkotmánytervezeten május óta dolgozott egy külön erre a célra felállított testület, amelyben leginkább a síiták és a kurdok befolyása érvényesült. A Szaddám idején a hatalmat birtokló szunnita vallású kisebbség képviselői csak júliusban csatlakoztak a testülethez, és folyamatosan kritizálták a tervezetet, és az alapokmányról szóló augusztus 28-i parlamenti vitát is bojkottálták.

A szunniták legfőbb kifogása az alkotmánytervezettel kapcsolatban az volt, hogy decentralizálja az államot, szövetségi államformát határoz meg Irak számára. A kurdok gyakorlatilag autonóm státust kapnak az ország északi részén, a síitáknak pedig délen teremt hasonló lehetőséget az alkotmány. A szunnitáknak így nem lesz lehetőségük arra, hogy az északon és délen még feltáratlan olajmezők bevételeiből részesülhessenek. Emellett ellenezték Szaddám egykori pártja, a Bász párt törvényen kívül helyezését, sok szunnita attól tart ugyanis, hogy ennek következtében személyesen vonják felelősségre, mert tagja volt az egykori állampártnak.

Vitás kérdés volt a nemzeti identitás megfogalmazása, melynek szövege szerint Irak „az iszlám világ része, és arab lakossága az arab világ része„. Ezt egy gesztusként fogják fel a nem arab kisebbségek, például a kurdok felé, ám sok síita és szunnita azt szeretné, ha a szöveg kimondaná: Irak egészében az arab világ része. Vita alakult ki az iszlám vallás szerepéről is. Az alkotmány ugyan kimondja, hogy a törvényeket az iszlám vallás alapján hozzák meg, de emellett azt is kinyilvánítja, hogy egyetlen törvény sem ellenkezhet a demokratikus alapelvekkel.

(Forrás: origo.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.