Megrostállják a gyógynövényüzletet

A ma „gyógyhatású" szernek minősülő gyógynövénykészítményeket néhány év múlva már csak gyógyszerként lehet forgalomba hozni. Az EU szabályainak átvételéből adódó szigorítás várhatóan alaposan megrostálja majd a piacot.

MNO
2005. 10. 24. 6:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ásványi Tibor, a Naturland Kft. ügyvezetője szerint könnyen lehet, hogy csak két-három szereplő marad a piacon életben. Sokkal többen már ma sincsenek: egy évtizeddel ezelőtt még 70-80 jelentősebb hazai vállalkozás versengett a hazai vevők kegyeiért, ma a vezető hármason – a Herbárián, a Naturlandon és a Mecsekteán – kívül legfeljebb tízen alkotják a mezőnyt.

A zsugorodásban – amint azt Bernáth Jenő, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara gyógy- és aromanövények tanszékének vezetője kifejtette – a gyógynövény-behozatal fokozódása is szerepet játszik. A hazai termesztés egyre kevésbé versenyképes: míg a legtöbb EU-tagországban a gyógynövénytermesztés a „nonfood„ kategóriába tartozik, s mint ilyen, úgynevezett parlagolási támogatásban részesül, addig Magyarországon – a csatlakozási tárgyalásokon követett hibás taktika folytán – a területalapú támogatás érvényesül.

Ez a kis területen viszonylag nagy értéket előállító gyógynövényszektor számára kifejezetten hátrányos, olyannyira, hogy a magyar termesztésnél még a németországi is gazdaságosabb. A relatíve drága magyar alapanyagok kiváltására a gyártók exportra kényszerülnek, ami a hazai gyűjtők és termesztők sorsát nehezíti. Míg korábban főidényben 15-20 ezer család foglalkozott ezzel a tevékenységgel, jelenleg jó, ha tízezren vannak.

Ásványi Tibor úgy véli, a forgalombahozatali szabályok egész Európában nálunk a legszigorúbbak, ami a fogyasztónak jó, viszont a piaci szereplőket szinte lehetetlen helyzetbe hozza. A növekvő importnak az idén más oka is van: a kedvezőtlen nyári időjárás miatt itthon és a térségben is hiány alakult ki például a téli slágernek számító csipkebogyóból és hársfavirágból, amit török és amerikai behozatallal igyekeznek pótolni.

Hasonlóan vélekedik Vanya Gabriella, a Herbária Rt. minőségirányítási igazgatója is: szerinte uniós átrakással szinte bármilyen, még ellenőrizetlen minőségű alapanyag is akadálytalanul bejöhet, ráadásul a legtöbb EU-tagállamban liberálisabb az engedélyezés.

A vázolt nehézségek ellenére a hazai gyógynövénypiac folyamatosan bővül, jelenleg évi 10-15 százalékkal, igaz, így is alig éri el a milliárdos nagyságrendet. – A fitneszőrület ismét feltámasztotta az igényeket, divat lett a gyári üdítők helyett gyógyteát inni, szintetikus aromák helyett természetes illóolajat párologtatni, gyógynövényes samponokat, kenőcsöket használni – állítja Vanya Gabriella. Szerinte ebbe a trendbe illeszkedik a „duplán egészséges” biogyógynövények megjelenése is: ezek itthon egyelőre a vártnál lassabban hódítanak, viszont szinte korlátlanul exportképesek. A szakember szerint a tőkeerősebb termelőknek a bionövény-termesztés jelentheti az egyik kiutat, de ígéretes lehet a „hungarikumok„, például a csak nálunk előforduló sziki kamilla előállítása.

A gyógynövénypiacból sokak szerint a Gyógynövénykutató Intézet (GYKI) él a legjobban, itt kell ugyanis megvizsgáltatni a piacra kerülő teákat és készítményeket. Egy tétel (legfeljebb 5000 kilogramm, azonos helyen és időben begyűjtött alapanyag) vizsgálata 30-70 ezer forintba kerül, az intézet – Kiniczky Márta minőségbiztosítási igazgató tájékoztatása szerint – évente 800-1000 vizsgálatot végez el. A szakember megerősítette: sok olyan készítmény kerül piacra, amely sosem járt náluk. – Általában azokat a tételeket nem hozzák be hozzánk, amelyekről előre tudható, hogy megbuknának: így nem kell „feleslegesen” költeni, és nem is hívják fel magukra a figyelmet – jegyezte meg. Hasonló ügyekben ugyanakkor egyre több fogyasztóvédelmi, illetve esetenként rendőrségi eljárás indul, az utóbbi amiatt, mert sokszor a nem létező GYKI-engedély számát is ráírják a csomagolásra, ami már okirat-hamisításnak számít.

A jelenlegi gyógynövénydivatot az életmódtrendek és a népbetegségek határozzák meg. A legkeresettebbnek a salaktalanító, a szervi bajokra (vese, máj) gyógyírt kínáló és a nyugtató teakeverékek számítanak. Uralkodó „divatcikk” viszont már nincs – a megkérdezett szakértők szerint azért, mert az emberek már nemigen hisznek a csodákban.

Forrás: Népszabadság

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.