Nem EU-konform az áfaarányosítás – 60 milliárdos bukás?

50-60 milliárd forint többletkiadást jelenthet a magyar államnak az Európai Bíróság spanyol kormánnyal szembeni tegnapi döntése, miszerint ellentétes az uniós előírással az a hazánkban is alkalmazott jogszabály, hogy nem lehet az állami támogatásokra eső áfát levonni. A határozat megsemmisíti a spanyolországi áfatörvény vonatkozó rendelkezését.

Az uniós előírással ellentétes szabály szerint az olyan vállalkozás, amely állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. (A le nem vonható részt úgy kell megállapítani, ahogy a kapott támogatás aránylik az összbevételhez.) Az EU áfadirektívája szerint azonban csak azoknál a vállalkozásoknál lehet az arányosítást alkalmazni, amelyek áfaköteles és tárgyi adómentes tevékenységet egyaránt folytatnak. Ez a szabály a magyar kormány számára is ismert volt, ahogy az is tudható volt, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a spanyol gyakorlatot, ám 2004 január elsején nálunk is a spanyolországihoz hasonló áfaarányosítási szabályok léptek életbe.

A figyelmetlenség árát viszont lehet, hogy kamatostul kell visszafizetni: az EB döntése ugyanis visszamenőleges hatályú a spanyol ügyben, vagyis az elévülési időn belül utólag elszámolhatják a támogatott vállalkozások a forgalmi adónak azt a részét, amelyet nem tudtak levonni vagy visszaigényelni – mondta a Népszabadságnak Torma Levente, az Allen&Overy adószakértője. Elkán László, a PricewaterhouseCoopers igazgatója szerint a spanyol ügyben hozott döntés egyértelmű következményeket jelent a magyar állam számára is. A kormány egyébként a parlament előtt lévő adómódosítási csomagban kezdeményezi az áfaarányosítási szabályok eltörlését, ellenben csak jövő januártól léptetné életbe az új szabályozást. A szakértők szerint a legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha a Pénzügyminisztérium visszamenőleges hatállyal kezdeményezné a törvénymódosítást.

Oszkó Péter, a Deloitte adótapartnere a Világgazdaságnak azt hangsúlyozta: a döntés értelmében a le nem vont áfa az uniós csatlakozás időpontjától számítva visszajár. Nagy kérdés azonban – tette hozzá –, hogy ezt automatikusan visszakapják-e a cégek, vagy perelniük kell-e érte. Előbbi akkor valósulhat meg, ha az APEH teljes körűen uniós jogkövető magatartást tanúsít. Ellenkező esetben szóba jöhet az, hogy az adóalany egy önellenőrzés keretében visszaigényli az addig le nem volnt áfát. Amennyiben az adóhatóság ezt jogosulatlannak ítélné meg és bírságot szabna ki, az APEH döntését meg lehet fellebbezni, és az eljáró bíróság nagy valószínűséggel már figyelembe veheti az EB ítéletét.

Több vállalkozásnak azonban kockázatos visszaigényelni a korábban le nem vont áfát, vannak ugyanis olyan cégek, amelyek a támogatási szerződésben is vállalták, hogy nem élnek áfalevonási jogukkal. Így ha mégis visszakérnék a kérdéses összeget, lehetőséget adnának az államnak arra, hogy szerződésszegés címén próbálja a támogatást visszakövetelni – hangsúlyozta Oszkó Péter.

(Népszabadság/privátbankár.hu, Világgazdaság)