burgenland.orf.at
A tartomány északi részének vízellátását biztosító vezetéket Magyarországon keresztül tervezik, erről már az első egyeztetések is elkezdődtek. Ezzel az új vezetékkel kívánják kiváltani a már elavultnak számító 30 éves berendezést – nyilatkozta Gerhard Zapfl, a vízművek illetékese.
Az is lehetséges megoldás, hogy a tartomány középső részéről biztosítsák az északi területek vízellátását. Ugyanakkor Zapfl már továbbgondolja a helyzetet, hiszen Magyarországon kiváló vízlelőhelyek találhatóak, melyek szükség esetén igénybe vehetőek. Szerinte ez a megoldás mindenki számára csak nyereséget hozna.
Jelenleg az első tárgyalások folynak, többek között a soproni polgármesteri hivatallal, hiszen a város területén haladna át a vízvezeték. Emellett egy vegyesbizottságnak kell a vezeték megvalósíthatósági tanulmányát elkészítenie.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali napilapban a mulitikulturalizmus apostolának számító szociológus, Ulrich Beck A feleslegesek lázadása című írásában próbálja magyarázni a franciaországi eseményeket.
A szerző szerint az egyik ok a globalizáció, mely szinte futószalagon termeli azokat az embereket, akikre egyszerűen nincs szükség. Beck szerint a lázongást nem lehet magyarázni a bevándorló fiatalok hiányzó integrációjával sem, sőt ennek az ellenkezője igaz. Ezek az asszimilált fiatalok, bevándorló szülők gyermekei, alig különböznek a vágyaik és céljaik tekintetében a többségi társadalom hasonló korú fiataljaitól; éppen ellenkezőleg, rendkívül közel állnak hozzájuk. Pontosan ezen tény miatt válik a rasszizmus, a kirekesztettség érzése olyan keserűvé a fiatalok számára, a többieknek pedig ezért tűnik olyannyira botrányosnak. Paradox módon, amíg a szülők generációjában a hiányzó integráció enyhítette, addig a gyermekek sikeres integrációja kiélezte a problémákat és a konfliktusokat.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A francia elnök minapi beszédét elemzi a konzervatív napilap. A cikk írója felrója, hogy Chirac még a lázongás 17. napján sem tájékozódott személyesen a helyzetről, hanem ehelyett a kamerák elé állt főműsoridőben. Michaela Wiegel szerint az elnökön érezhető volt a feladat nehézsége, hogy tizenegyedik hivatali esztendejében kivonja magát a történtekért viselt politikai felelősség alól. Az újságíró idéz az elnök beszédéből is, miszerint Chirac azzal fenyegette a randalírozó fiatalok szüleit, hogy megszüntetik a családtámogatást, ha elhanyagolják felügyeleti kötelezettségüket. Ezzel együtt az Afrikából származó franciákat azzal szólította meg, hogy „ők mindannyian a köztársaság lányai és fiai”. Chirac felszólította a magáncégeket, hogy a munkaerő felvételénél vegyék figyelembe a francia társadalom „sokszínűségét”. Arra viszont nem vette a bátorságot, hogy a közszolgálatot arra késztesse, hogy a posztok elosztásánál jó példával járjon elől – jegyzi meg Wiegel, hozzátéve: az etnikai keveredés a francia állami szolgálatban rendkívül csekély.
A lap másik cikke a török világbajnoki szereplést eldöntő mai labdarúgó-mérkőzés alkalmából azzal foglalkozik, hogy van olyan játékos, aki a szülei származási helye szerinti országban indul a világbajnokságon. A zöld EP képviselő, Cem Özdemir szerint ideje lenne egy nemzeti vitát folytatni arról, hogy mi a hiba, miért választ egy egész generáció Németország helyett másik országot. Szerinte túl későn reformálta meg a vörös-zöld koalíció az állampolgársági törvényt, túl hosszú ideig vitatkoztak arról, hogy Németország bevándorló állam, vagy sem – és közben elfeledkeztek a gyakorlati probléma megoldásáról. Ha egy török, vagy horvát játékos a német csapatot választja és abban eredményesen játszik, akkor annak pozitív kihatása van a többségi társadalom számára is – jegyzi meg –, hiszen a „német többség” megérti, hogy a bevándorlók tesznek valamit Németországért, és ezzel az ország arculatát is pozitívan alakítják. Világos üzenet lehet a bevándorló fiataloknak: ez a ti országotok is, ti is hozzátartoztok – hangsúlyozta a politikus, aki szerint ha a labdarúgás nem is oldja meg a problémát, de modellértékű lehet.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Uta Baier „Meglepetés lehetséges” címmel készített interjút Irina Antonovával, a második világháborúban zsákmányolt műkincseket őrző moszkvai Puskin Múzeum igazgatónőjével.
Irina Antonova számára a második világháborúban zsákmányolt műkincsek ügye a következőképpen néz ki. „A Louvre olasz műgyűjteményének háromnegyede Napóleon zsákmányaként érkezett Párizsba. Mi mindannyian tudjuk ezt, a műalkotások mégis a Louvre-ban maradnak. Ismerem azt a helyet, ahol Veronese nagy képe a vicenzai kolostorban függött. Most a Louvre-ban található és ott lesz a jövőben is. Miként a vitatott Elgin márványok is Londonban maradnak. Ez így van.” Majd Antonova még világosabban fogalmaz: „ami mostanáig Oroszországban maradt, az kompenzáció.”
origo.hu
Két ember meghalt szén-monoxid-mérgezésben Veszprém vármegyében
