Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michaela Wiegel Balratolódás a francia szocialistáknál című írásában számol be az ellenzéki párt Le Mans-i kongresszusáról.
A francia szocialisták Le Mans-i kongresszusukon egyértelműen balratolódást jelentő programot fogadtak el. Az első titkár Francois Hollande, aki ismét biztos lehet pártelnöki posztjában, a következő szavakkal ünnepelte a megállapodást: „Ismét van egy minden szocialistát összefogó gyűjtőszervezet.”
A pártegységért Hollande olyan programot fogadtatott el, amely végleg búcsút int a francia költségvetés lehetőségei legalább minimális figyelembe vételének. A korábbi miniszterelnökkel és az uniós alkotmányt ellenző Fabiussal közös határozatban a szocialisták visszatérnek a költséges ígéretek politikájához.
Hatalomra jutásukat követően a minimálbért 1500 euróra kívánják emelni, fiatal franciák százezreinek teremtenének állami közmunkákat, valamint jelentősen emelnék az oktatási minisztérium költségvetését. A munkaadókat törvénnyel köteleznék a rendszeres béremelésre, szintén a jogszabályok erejével tiltanák, hogy a tőzsdén jegyzett nyereséges vállalatok elbocsátásokat hajtsanak végre.
Egyúttal a szocialisták hatalomra jutásukat követően fel kívánják számolni az elnöki privilégiumokat és a parlamentáris demokrácia irányába kívánnak elmozdulni. Az EU-n belül egy „európai szociális megállapodás” kidolgozását és elfogadtatását tekintik céljuknak, mely szabályozná a szociális minimumot, pl. a minimálbér bevezetését, valamint harmonizálni kívánja az unión belüli adókat.
Egyúttal olyan vámtarifa kidolgozását sürgetik, mely az unión kívülről érkező árukat sújtaná. E protekcionista követeléseket az uniós kampányban fogalmazták meg az alkotmányt ellenzők. Egy „európai alkotmányozó gyűlésnek” kell olyan új uniós alkotmányt kidolgoznia, mely a jelenlegi megállapodást elvetőknek is megfelelne.
Egy ideig a francia szocialisták világos program nélkül reagáltak a gettók zajló lázongásokra, s támogatták a rendcsinálásban a kormányt. A kongresszuson éles támadást indítottak a polgári jobboldal ellen, őket téve felelőssé a válságért.
„A jobboldal szociális rendetlenséget teremtett és ezzel felmondta a társadalmi békét”– dörögte Hollande. A kormány megszüntette az államilag támogatott munkahelyeket, elhanyagolta a közszolgálatot, az iskolákat túlterhelte és lemondott a polgárokhoz közel álló rendőrségről. „Most a szélsőjobboldal szóhasználatában találta meg a nyugtalanságra a választ” – vetette Hollande a polgári jobboldal szemére.
A lázongásra adandó „szocialista válaszként” büntetni kívánják azokat az önkormányzatokat, melyek elhanyagolják a szociális lakásépítést és nem érik el az előírt 20 százalékos kvótát. A magasabb arányt felmutató önkormányzatokat viszont további támogatásban kívánják részesíteni a szocialisták hatalomra jutásukat követően. Hollande ígéretet tett arra, hogy a problémásnak tekintett övezetekben az osztálylétszámot 15 főre csökkentik és minden tanuló számára rendelkezésre bocsátanak egy tanulást megkönnyítő szolgálatot. A magas munkanélküliségre állami foglalkoztatási programmal kívánnak válaszolni.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Wieland Schneider a Koszovó státusáról a héten kezdődő tárgyalások apropóján készített interjút a szerb külügyminiszterrel Vuk Draskoviccsal.
A külügyminiszter szerint a tárgyalások kiindulási alapját az ENSZ megbízott Kai Eide jelentése képezheti, mely a szerb menekültek visszatérését, decentralizációt, a szerb helyhatóságok nagyobb önigazgatási lehetőségeit, valamint a szerb kolostorok környékén védett övezetek létrehozását javasolja.
Draskovics úgy fogalmaz, hogy Szerbia nem kívánja az albán többséget kormányozni, s Belgrád elismeri: az albánoknak joguk van saját politikai életük megszervezésére és saját intézményeik létrehozására. Két területen azonban létezik kivétel: az albán többségnek nincs joga a szerb kisebbséget terrorizálni. El kell fogadniuk az európai kisebbségvédelmi standardokat, továbbá nincs joguk a nemzetközileg elismert határokat megváltoztatni. A szerb kompromisszumos javaslat értelmében ezeknek a határoknak a jövőben nyitott európai határokká kell alakulniuk, melyek ugyan a térképen léteznek, azonban nincs befolyásuk a mindennapi életre.
Sajnos az albán pozíció nem változott az elmúlt években, panaszolta Draskovics. Számukra csak egyvalami létezik, a függetlenség – reggelire, ebédre és vacsorára is. „Remélem, hogy a nemzetközi közösség segít abban, hogy az albán delegáció kénytelen legyen valódi kompromisszumot elfogadni” – fejezte ki Draskovics.
A külügyminiszter számára érthetetlen Tadics elnöknek Koszovó megosztására vonatkozó javaslata. A szerb pozíció világos: szóba sem jöhet Koszovó megosztása. Ez a nemzetközi közösség véleménye is.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
