A kormányfő bejelentette az egészségügy fejlesztését szolgáló 22. lépést. A szaktárca vezetője szerint azok az intézmények, amelyek ragaszkodnak az irányított betegellátási modell alkalmazásához, forrásoktól esnek el.
Magyarországon a 10–19 éves korosztályt tekintve 100 halálesetből 51-et okoz baleset, míg az öngyilkosság aránya 19 százalék; a koraszülöttek aránya és a csecsemőhalandóság kétszerese az uniós átlagnak. Ezért 22. lépésként a kormány létrehozta a nemzeti csecsemő- és gyermek-egészségügyi programot – jelentette be Gyurcsány Ferenc. A programot a szakma dolgozta ki, végrehajtását pedig az állam garantálja – tette hozzá a miniszterelnök.
A program első részéhez 5-6 milliárd forintot biztosít a költségvetés, ám azt egyelőre nem tudni, hogy ez a forrás mennyi időre és milyen feladatok elvégzésére szolgál.
A program ígéretei a következők: a tiniambulanciák és a családvédelmi szolgálatok fejlesztésével, a prevenciós és egészségnevelő programok támogatásával öt év alatt 10 százalékkal kívánják csökkenteni az abortuszok, 20 százalékkal pedig a dohányzó várandós anyák számát, továbbá
15 év alatt a felére csökkentenék a csecsemőhalálozást. Két év alatt megháromszorozzák a bababarát kórházak számát, eszközparkfejlesztéssel javítják a koraszülöttekkel foglalkozó neonatális intenzív centrumok működési feltételeit, illetve megerősítik a védőnői hálózatot.
A kormány plusz 30 milliárdot „talált” a költségvetésben
Mintegy harmincmilliárd többletforintot szán a kormány három területre a jövő évi költségvetés tartalékából. Hétmilliárdot egyes közoktatási normatívák emelésére, 5,5 milliárdot szociális ellátásokra, míg a többi pluszforrás a közalkalmazotti bérek jövő évi emeléséhez járul hozzá. A költségvetési javaslat parlamenti vitájában kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt felvetették e három terület többlettámogatását – közölte a szóvivő. A módosításokról megegyeztek a koalíciós pártok vezetői, frakcióvezetői és a kormány tagjai, így a módosító indítványokat napokon belül benyújtják.
A szociális normatívák kapcsán az elmúlt napokban folyamatos egyeztetések zajlottak, ezek eredményeképpen jelenik meg az 5,5 milliárd forint pluszforrás a rendszerben, s ez lehetővé teszi, hogy emeljenek a jövő évre tervezett normatívákon ott, ahol az a legfontosabb. A jövő évtől három jogcímen igényelhető normatív támogatás: a fokozott ápolást, gondozást igénylők ellátása, az átlagos gondozást, ápolást igénylők ellátása és az emelt színvonalú, bentlakásos ellátás esetén.
Művészeti oktatás: visszaállítják az eredeti normatívákat
Az eredeti költségvetési tervhez képest megemelik az alapfokú művészeti iskoláknak járó normatívákat. A szaktárca vezetője azt is közölte a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy egy tervezett törvénymódosítás korlátozná az iskolák azon jogát, hogy kiválogathassák a jobb családi hátterű diákokat.
Az eredetileg tervezetthez képest 7,2 milliárd forinttal több jut jövőre a közoktatás azon területeire, amelyeken leginkább szorítónak látszó gondok mutatkoztak a költségvetés kapcsán – közölte Magyar Bálint . Ugyanakkor szerinte az oktatási intézmények költségeit csökkenti az áfa mérséklése is, valamint a csökkenő gyereklétszám. Az oktatási tárca vezetője kiemelte: az alapfokú művészeti oktatásban a zeneművészeti terület normatívája az eredetileg tervezett 80 ezer helyett 105 ezer forint lesz, ami megegyezik az idei támogatási összeggel. Az egyéb művészeti ágak támogatása 40 ezer helyett 59 ezer forint lesz. Az eredetileg tervezett egymilliárd forint helyett 200 millió forintos keretösszeggel hoznak létre alapot a művészeti oktatás minőségének elismerésére. A művészeti alapoktatást végző intézményeket rangsorolják, és elképzelhető, hogy később ennek alapján differenciálnák a normatívát.
A társulások támogatása az eredetileg tervezett 30 ezer forint helyett 45 ezer forint lesz, és bekerült a büdzsébe az 1500 fő alatti települések támogatása. A kollégiumi normatív támogatás az idei szintet ugyan nem éri el, de az eredetileg tervezett 292 ezer forint helyett 314 ezer forint lesz.
Korlátoznák az iskolák tanulóválasztási jogát
A parlament előtt lévő törvénymódosítás szerint korlátoznák az iskolák „tanulóválasztási jogát” a közoktatási felvételik során. A szülők, diákok iskolaválasztási joga megmarad, de azt a jogot, hogy az iskola „mazsolázzon”, korlátozzák – mondta Magyar Bálint –, ez ugyanis nem más, mint egyfajta „családi káderezés”, amely során a jobb családi háttérrel rendelkező diákokat kimazsolázzák, és a jobb iskolák begyűjtik, miközben a szegényebb családi hátterű gyermekeket beszorítják más iskolákba.
A törvénymódosítás értelmében az iskoláknak, az önkormányzatoknak ki kell alakítani a beiskolázási körzeteket. Akik egy-egy körzethez tartoznak, azokat kötelező lesz felvenni, ha több jelentkező van, és még van hely, akkor először a halmozottan hátrányos helyzetűeket kell felvenni, és ha még marad hely, akkor a jelentkezők között sorsolni kell. A változások 2007 szeptemberétől lépnének életbe, és megpróbálják megakadályozni, hogy az iskolák között éles szegregáció alakuljon ki.
Magyar Bálint szólt az Útravaló programról is, amelyre 21 ezer diák és 8 ezer mentor jelentkezett. A diákok közül több mint 15 ezren részesülnek az ösztöndíjban.
Fidesz: Magyarnak le kellene mondania
A Fidesz szakpolitikusa szerint gyerekenként 12-13 ezer forintos elvonást jelent, hogy mintegy 20 milliárd forint hiányzik az oktatási költségvetésből. Sió László a oktatási miniszter bejelenésére reagálva azt mondta: az áfacsökkentés valóban megtakarítást jelenthetne az intézmények számára, ha közben a gáz ára nem emelkedne 20 százalékkal. Kijelentette: „Ez egy olyan oktatási költségvetés, ami miatt egy magára valamit is adó oktatási miniszter le szokott mondani”.
(magyarorszag.hu, hirtv.hu)
Ruszin-Szendi Romulusz
Büntetőjogi felelősséget is felvethet Ruszin-Szendi villaügye
