MSZP: Nem aktuális az SZDSZ ügynöktörvény-javaslata

Új ügynöktörvény-tervezetet nyújtana be az SZDSZ. A liberálisok a koalíciós partnerrel közösen szeretnék megtalálni a megoldást, ami az alkotmánynak is megfelel, és széles körűen biztosítaná az ügynökakták nyilvánosságát. Az MSZP kész tárgyalni, de szerinte most nem ez a legfontosabb kérdés.

A liberálisok ismét előálltak ügynöktörvény-javaslatuk felmelegítésével, miután az Alkotmánybíróság (AB) októberben, még a kihirdetés előtt megsemmisítette a tavasszal elfogadott módosított ügynöktörvényt, mely felszabadította és hozzáférhetővé tette volna az egykori ügynökaktákat. A törvény előzetes normakontrollját a leköszönő Mádl Ferenc köztársasági elnök kezdeményezte, miután az ügynöktörvényhez kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat háromszori próbálkozásra sem kapta meg a képviselők kétharmadának a parlamenti támogatását.

Fodor Gábor ügyvivő a Népszabadságnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a nagyobb nyilvánosság érdekében az átvilágítandók körének kiterjesztésére lenne szükség. Az átvilágítási törvény hatályát a nagyobb sajtóorgánumok, a történelmi egyházak és az országos szakszervezetek vezetőire is kiterjesztenék, újjáélesztve az átvilágítóbírák intézményét. Ehhez nincs szükség az alkotmány módosítására, elfogadásához elegendő a parlament egyszerű többsége.

Kuncze Gábor pártelnök az üggyel kapcsolatban kijelentette: az új ügynöktörvény-tervezetet az MSZP-vel közösen dolgoznák ki, de az egyeztetetésnek még nincs időpontja.

Tóth Károly, az MSZP témafelelőse az Origónak elmondta: „Természetesen készek vagyunk tárgyalni, de nem biztos, hogy néhány hónappal a törvény bukása után ez lenne a legfontosabb probléma. A szocialisták teljes nyilvánosságot akartak, ennek érdekében az ügynöktörvényt és az alkotmánymódosítást is megszavazták. Ebben egyik parlamenti párt sem sorakozott fel mellénk. Most a közszereplők körének kibővítéséről lenne szó.”

Hozzátette: „Az egyházak már kinyilvánították, hogy őket ez nem érdekli, elöljáróik választott tisztségekbe helyezéséhez nem akarnak előzetes állambiztonsági átvilágítást. Hasonlóan nyilatkoztak a szakszervezetek is. Más helyzet állt volna elő, ha a törvényt tavasszal az alkotmánymódosítással együtt megszavazzák. A közszereplők körének kiszélesítése szerintünk nem megoldás, hiszen nehéz meghatározni, ki mindenki tartozzon ebbe körbe, viszont bármelyik társadalmi csoport mondhatja, hogy a maguk részéről nem szeretnék vizsgálni a körbe tartozók állambiztonsági múltját.”

A D-209-es ügy (Medgyessy Péter kémelhárítói múltjának kiszivárogatása) egyenesen koalíciós válságot okozott A volt miniszterelnök akkor ígéretet tett a SZDSZ-nek, hogy teljes körű nyilvánosságot biztosító törvényt alkotnak: ne lehessen titkos információkkal senkit se zsarolni. Ám a koalíciós javaslatot szocialista módosító indítványok felpuhították. Így estek ki az egyházak és a szakszervezetek a közszereplők köréből. Bár egyesítették és hozzáférhetővé tették a Történeti Hivatalnál a fennmaradt állambiztonsági iratokat, de a nyilvános adatbázis létrehozása elmaradt. Nem született arra sem megoldás, hogy a közszereplők ne akadályozhassák meg múltjuk kutathatóságát státusuk letagadásával. A legutóbbi törvénymódosítást az AB hiúsította meg.
(origo.hu)



[origo]