Meg kellene alkotni a luxusprofit elleni csomagot, amelynek célja, hogy tíz százalékkal csökkenjen a háztartási villamos energia ára a luxusprofit terhére – mondta Orbán Viktor ma a Parlamentben. A Fidesz elnöke felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország fizeti a legtöbbet a háztartási villamos energia áráért. – Kétszer annyit fizetünk, mint a balti államok, 40 százalékkal többet, mint a csehek, vagy a lengyel családok, de még az osztrákoknál is tíz százalékkal többet fizetünk – jegyezte meg a Fidesz elnöke, rámutatva: egy osztrák család háromszor annyit keres, mint egy magyar család, mégis tíz százalékkal kevesebbet fizet a háztartási villamos energiáért. Orbán Viktor furcsának nevezte, hogy a szomszédos államokban ezeket az árakat a világpiac érdekes módon alacsonyabban határozza meg, mint Magyarországon.
Mint mondta, mindenki szeretné tudni, hogy ez valós ár-e, mert nem nyerészkedéshez és spekulációhoz szeretnének hozzájárulni. Véleménye szerint ezért szét kell választani egymástól a tisztességes profitot és a luxusprofitot. A tisztességes profitot meg kell tartani, a luxusprofitot pedig le kell törni – hangsúlyozta. Magyarországon a háztartási villamos energia ára nem valós ár – mondta. Orbán Viktor azt javasolta, hogy a luxusprofit elleni csomag három elemet tartalmazzon: elsőként vizsgálják felül az 1995-ben kötött, hosszú távú áramvásárlási szerződéseket, és csökkentsék az abban foglalt tételeket. Másodszor tegyenek lépéseket, hogy minél hamarabb bekövetkezzen a szolgáltatók közötti verseny, a harmadik elemként pedig, amíg a verseny nem fejti ki jótékony hatását, a kormány ne mondjon le a legmagasabb fogyasztói ár meghatározásának jogáról. A Fidesz a jövő héten országgyűlési határozati javaslat formájában terjeszti az Országgyűlés elé a luxusprofit elleni javaslatcsomagot. Részletek>>>
Orbán Viktor röviden szólt arról, hogy semmi akadálya nem volt annak, hogy megállapodjanak a nemzeti garancia ügyében. Szerinte egyetlen korlátja volt, hogy nem sikerült megegyezni egy minden parlamenti pártot és képviselőt magába foglaló törvényjavaslatban, ez pedig a magyar politika természetéből fakad: mindenki általánosságban beszél a megegyezésről, de ha konkrét ügyről van szó, akkor meghőkölnek.
A kormány nevében válaszoló Kóka János szerint a luxusprofit fogalmának bevezetése nevetséges. A gazdasági miniszter azt javasolta, hogy érdemi, tartalmi vitát folytassanak, mint ahogy az történt a garanciatörvény esetében is.
Kóka leszögezte, hogy nem kér a kabinet abból a „látszatsegítségből”, amit az ellenzék az Európai Uniónál tesz. Hozzátette: nem kér a kormány a tőkeellenes szlogenektől hangos gazdaságpolitikából, mivel a tárcavezető szerint ez a politika elriasztja a befektetőket. Kóka azzal vádolta meg Orbán Viktort, hogy személyesen próbált meg lebeszélni küldöldi befektetőket a magyarországi szerepvállalásról.
Kóka emlékeztetett, hogy augusztusban elkészítette a 12 pontból álló gazdaságpolitikai nyilatkozatot, amelyet a Fidesz válaszra sem méltatott. A tárcavezető felszólította az ellenzéki pártot, hogy állítson ki vele szemben egy olyan gazdaságpolitikust, akivel tud vitázni adócsökkentésről, sztrádaépítésről és foglalkoztatásbővítésről, hogy valóban érdemi kérdéseket lehessen felvetni.
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában közölte, hogy a kormány módosítja a Nemzeti Földalapról szóló törvényt. Részletek>>>
Sági László és Pánczél Károly fideszes politikusok Magyar Bálint oktatási miniszterhez intézett interpellációjukban azért bírálták a kormányt, mert a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslatban csökkenteni kívánják a kollégiumok állami támogatását. A kormánypártok azon vitatkoznak, hogy 60.000 vagy „csak„ 40.000 forintot vegyenek el a gyermekektől. Magyar Bálint elmondta: igaz, hogy csökken az állami kollégiumi normatíva, de ezt az önkormányzatoknak átengedett bevételek ellensúlyozzák. z ellenzéki politikusok nem, de a parlament kormánypárti többsége elfogadta a miniszter válaszát. Részletek>>>
Deutsch Tamás azonnali kérdésében arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, mondja el: mikor rendel el vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy Makón a helyi ellenzéki képviselő két munkatársánál politikai okok miatt házkutatást tartottak, számítógépet foglaltak le a rendőrök, majd kihallgatták és rabosították őket. Gyurcsány Ferenc válaszában azt mondta: nem jutott el hozzá olyan információ, ami miatt vizsgálatot érdemelne az ügy. Részletek>>>
Soltész Miklós (Fidesz) interpellációjában arról érdeklődött, hogy a megígért 400 ezer új munkahely helyett miért van 400 ezer munkanélküli. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakszerűtlennek és mocskolódónak nevezte az interpellációt. A miniszter válaszában elmondta: az ország az uniós átlag felett növekszik, és több ember dolgozik ma, mint 2001-ben. A képviselő nem fogadta el a miniszteri választ, az Országgyűlés igen. Részletek>>>
Szűcs Lajos azt kérdezte az egészségügyi minisztertől, hogy helyesnek tartja-e a döntést, amely takarékosságra hivatkozással vonta össze bejelentések fogadását és a mentőautók irányítását. Ezért 20 percbe is beletelik, amíg egy segélyhívás 2 kilométer távolságot megtesz. Lesz-e felelőse, annak, ha ilyen hibák miatt meghal valaki? – kérdezte a fideszes politikus. Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszában elmondta: azért nem ér ki sokszor a mentő 15 percen belül a hívás helyszínére, mert az infrastruktúra nem megfelelő. Részletek>>>
Simicskó István a kormányfőhöz intézett kérdést, azzal kapcsolatban, hogy Tóth András titkosszolgálati miniszter poligráfos vizsgálat alá vetette a Nemzetbiztonsági Hivatal mintegy száz tisztjét és tiszthelyettesét. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, Gyurcsány Ferencnek lesz-e bátorsága ahhoz, hogy a kémügyben Hiller Istvánt és Magyar Bálintot poligráfos vizsgálatnak vesse alá. Gyurcsány Ferenc válaszában azt mondta: nem érti, hogy Simicskó miért kételkedik az ügyben korábban már nyilatkozó Hiller István és Magyar Bálint szavahihetőségében. Részletek>>>
Nagy bátorságra vall az egészségügyi jövő évi büdzsét a bátorság költségvetésének nevezni – mondta Frajna Imre interpellációjában hétfőn az Országgyűlésben. Arra kérte Rácz Jenő egészségügyi minisztert, válaszoljon: szerinte bátorság, vagy botorság lecsökkenteni az egészségügyi intézmények támogatását? Bátorság, vagy botorság tízmilliárdokkal alultervezni a gyógyszerkasszát, és 10 ezer forinttal emelni a nyugdíjasok gyógyszerterheit? Bátorság, vagy botorság pénzt elvenni az ÁNTSZ-től, amikor világméretű járványkészültség van a madárinfluenza miatt?
Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszában az Orbán-kormány időszakával példálózódott, szerinte akkor sokkal rosszabb volt a helyzet. Elmondása szerint a tárca az ÁNTSZ nagy vízfejét meg kívánja szüntetni. Frajna Imre válaszként arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre 36 milliárd forinttal kevesebb pénzt ad a gyógyító intézményeknek. Frajna Imre nem fogadta el a miniszter válaszát.
Az elhibázott gazdaságpolitika árát a kormány az emberekkel akarja megfizettetni. Ennek egyik bizonyítékaként a megítélt pályázati pénzeket – miközben pártpropagandára milliárdokat költ – visszatartja – mondta Nógrádi Zoltán, aki az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez intézett interpellációt. Hol van a pályázóknak szánt, az Európai Unióból állítólag átutalt több tízmilliárd forint? – tette fel a kérdést.
Veress József politikai államtitkár szerint a számok magukért beszélnek. Állítása szerint ütemesen halad az európai uniós pályázatok kifizetése. Nógrádi Zoltán, mint elmondta, nem arra kíváncsi, milyen számlákon fekszik a pénz, hanem arra, mikor fizetik ki már végre ezeket az összegeket. Nógrádi Zoltán nem, viszont a parlament kormánypárti többsége elfogadta a választ.
Megszavazta a paksi atomerőmű négy reaktorának húsz éves üzemidő-hosszabbítását az Országgyűlés. E javaslat vitája során egyedül Illés Zoltán Fidesz-képviselő állt ki az atomerőmű bezárása mellett, és saját frakciótársainak egy részével is élesen vitatkozva az atomenergia veszélyeit hangoztatta, kijelentve, hogy szélerőművek és más megújuló energiaforrások pótolhatják Paksot – adta hírül a Magyar Rádió.
A képviselők nagy része ezzel szemben pártkülönbség nélkül azt fejtette ki, hogy az atomerőmű olcsón, biztonságosan és környezetbarát módon állítja elő az áramot, és mivel a magyar termelés 40 százalékát adja, pótlása gyakorlatilag lehetetlen. Ezt a véleményt tükrözte a szavazás eredménye is.
Az Országgyűlés 339 szavazattal, mindössze négy ellenében előzetes elvi hozzájárulását adta ahhoz, hogy Bátaapátiban elkezdjék egy tároló építésének előkészítését kis és közepes radioaktivitású hulladékok számára.
Az alkotmányügyi bizottság korábbi elutasító döntése után a parlament a Fidesz kérése ellenére sem vette tárgysorozatba a nemzeti garanciáról szóló törvényjavaslatot.
191 igen, 107 nem szavazat és két tartózkodás mellett elfogadta továbbá a parlament a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló, az Országgyűlés által május 2-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvényt a módosító javaslatokkal.
origo.hu
A falon át hajtott be egy kamion a családi házba – az ágyában alvó lány súlyosan megsérült
