Tíz év múlva jóval több nyugdíjas nyomoroghat

Tíz év múlva a jelenleginél nagyságrendekkel több nyugdíjas nyomoroghat majd – hangzott el egy szakmai fórumon. A felszólalók szerint a nyugdíjpénztárak politikájában átfogó szemléletváltás szükséges; ki kellene használni a hosszú távú befektetésekben rejlő lehetőségeket.

Átfogó szemléletváltást várna a magánnyugdíjpénztáraktól Bod Péter, a BCE Operációkutatás Tanszékének professzora. Bod a Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma által szervezett szakmai hét zárónapján a fő problémának a brókerszerű befektetési politikát nevezte. Mint mondta, a vagyonkezelők nem használják ki a hosszú távú befektetésben rejlő lehetőségeket, így a kasszák nem mutathatnak fel megfelelő reálhozamot. A megoldást szerinte azok a befektetések jelentenék, melyek szerkezete hasonló a nyugdíjakhoz, vagyis megtérülési idejük hosszú.

Tíz év múlva a jelenleginél nagyságrendekkel több nyugdíjas nyomoroghat majd – derült ki Augusztinovics Mária, a Közgazdasági Szemle társszerzője, MTA-tag előadásából. Számításai szerint a 2015 körül nyugdíjba menők átlagos szolgálati éveinek száma a tavalyi 39,6 évről 30,3 évre, míg az aktív keresők száma a kétharmadára csökken. Éppen ezért, míg ma az átlagkereset 40 százalékánál kevesebb nyugdíjat kapók a nyugdíjasok 4,1 százalékát teszik ki, ez az arány 2015 környékén 35 százalékra emelkedik, az átlagbér 50 százaléka alatt lévő nyugdíjak aránya pedig 6,5-ről 59 százalékra nő.

Szintén a befektetési politika fontosságát hangsúlyozta Matis Ágnes nyugdíjtanácsadó aktuárius. Matis szerint nem a rendszerrel van alapvető probléma, hanem a nyugdíjpénztárak eltérő teljesítményével. Negyvenéves időtávon egyszázalékos átlagos éves eltérés ugyanis 20 százalékos különbséget jelenthet a végső vagyonban. (napi.hu)