2004. novemberének első napjaitól kezdve éles vita tombolt a parlamentben a Magyarok Világszövetsége által a kettős állampolgárságról kezdeményezett népszavazásról, melyet a kórházprivatizáció kérdésével összevonva, egy napon tartottak meg a következő hónap elején. A vita hangvételéből már az első perctől kezdve látszott, hogy a kormánypártok nem támogatják a határon túli magyarok kettős állampolgárságát.
A voksoláson részt vevők két kérdésben, a kettős állampolgárság és a kórházprivatizáció ügyében nyilváníthattak véleményt. A népszavazás azért volt eredménytelen, mert azon nem született elegendő számú azonos szavazat. A szavazás érvényességéhez a több mint 8 millió választó egynegyedének azonos szavazata kellett volna, ám a voksolásra nem ment el a választópolgárok 62,51 százaléka. A szavazáson részt vevők 51,5 százaléka a határon túli magyarok kérdésében igennel voksolt: látta úgy, hogy szükséges a kettős állampolgárság intézményének bevezetése. (A kórházprivatizáció kérdésében 65,01 százalékuk mondott igent.)
A kormány hozzáállására jellemző, hogy a kabinethez közel álló Magyar Televízió nem sugárzott választási műsort a voksolás estéjén. A Magyar Televízióban és a Duna Televízióban is közvetített vita zajlott a népszavazást megelőzően a kettős állampolgárságról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke és Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke között. Gyurcsány leszögezte, el sem megy a népszavazásra.
A kormány álláspontja egyértelműen elutasító volt: vagy a távolmaradásra vagy a nem szavazatra buzdítottak. Rendre riogatták a magyarokat, László Boglár kormányszóvivő (egyébként ő maga is nagyváradi illetőségű – a szerk.) egyenesen arról beszélt: azzal számolhatunk, hogy az Ukrajnából vagy Romániából Magyarországra települők nyugdíját a magyar nyugdíjalap terhére kell kifizetni.
Az egyértelmű elutasítás melletti állásfoglalás látszólag megosztotta a népszavazás a szocialisták sorait: 2004. november 30-án Kerényi György, a párt társadalompolitikai tagozatának ügyvivője nyilvános állásfoglalásban szólította fel az MSZP elnökségét, hogy hagyjanak fel a kettős állampolgárságot ellenző kampányukkal. Jellemző, hogy korábban Gyurcsány Ferenc jó ideig lebegtette álláspontját, majd november 29-én, hétfőn kimondta: „Nem és nem”, avagy mindkét, a voksoláson fölvetett kérdésben a „nem” szavazatokra buzdított. Hihetetlen perspektívákat vonultatott fel az MSZP a határon túli magyarok státusát ellenző kampányában: Katona Béla szocialista képviselő például az egészségügyi rendszer szétesésének rémképét vázolta fel, s kijelentette, hogy ha az emberek Orbán Viktorra és Mikola Istvánra hallgatnak, „vesebetegek százait ítéljük halálra.”
Az Országgyűlésben és más fórumokon felszólalva szocialista képviselők, köztük Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető azzal riogattak: több százezer nyugdíjas jön Magyarországra, milliárdokkal terhelve a költségvetést. Az ellenkampány a státustörvény vitájához hasonlóan (amikor 23 millió román munkavállalóval ijesztgettek a baloldali és liberális pártok) anarchiával, sőt alkotmányos válsággal (Vadai Ágnes) fenyegettek a szocialista képviselők.
A kezdeményezés népszerűsége valamivel a népszavazás előtt vált széleskörűvé a jobboldal szavazói körében. Több tízezren tüntettek a két igen mellett a voksolás előtti hét végén a Városligetben.
A történelmi keresztény egyházak egyértelműen támogatták a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, a zsidó hitközség nem foglalt állást. Ugyanakkor Halmos Sándor, a debreceni zsidó hitközség igazgatója a „határon túli testvérek beengedésre” buzdított.
A határon túli szervezetek a kormánypártok felelősségének nevezték a kudarcot
A népszavazást követően a kezdeményező MVSZ vezetői azonnal jelezték, hogy akár újabb referendumot is készek kezdeményezni a kettős állampolgárságról. Patrubány Miklós, a szervezet elnöke úgy vélte: csalások történtek a népszavazáson, mivel több helyen kicserélték az urnákat, és törvénysértően számolták össze a szavazatokat.
A határon túli magyar vezetők a kormány és a koalíciós pártok felelősségét emelték ki. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke erkölcsi győzelemnek nevezte az igen győzelmét, de hozzátette: nagy lélektani hatással lesz az erdélyi magyarokra, hogy e kérdésben az anyaország lakossága ilyen mértékben megosztott. Bugár Béla,a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke leszögezte: a kormány erőteljes ellenkampánya elbizonytalanította az embereket, és sokan bedőltek a riogatásoknak. Hozzátette: ezentúl a szomszédos országok többségi nemzetei könnyen a magyar közösségek fejéhez vághatják, hogy még az anyaországiak felének sem kellenek.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség úgy fogalmazott: a kormánypártok felelősek a végeredményért. Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke megbocsáthatatlan bűnnek nevezte a népszavazás eredményét. Jakab szerint a népszavazásnak csak vesztesei vannak, és a kormánypártok ellenkampánya olyan bűn, amelyet még az unokák sem tudnak megbocsátani. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) sajnálatát fejezte ki a népszavazás eredménytelensége miatt, és köszönetét fejezte ki azoknak, akik igen szavazatukkal hozzájárultak a határon túli magyarság egységes nemzetbe történő integrációjának elősegítéséhez.
Fekete szalag a lobogón
A csalódottásgukat a határon túliak jól láthatóan érzékeltették: a gyergyószentmiklósi Szent Miklós napi körmenetről hiányoztak a magyar lobogók, a templomban fekete szalagot tűztek a címeres magyar zászlóra, és az ünnepi szentmisén nem hangzott el a magyar Himnusz.
Orbán: Nagy volt a létbizonytalanságtól való félelem
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy fogalmazott: azért győztek csak kis különbséggel az igenek, mert sokakban olyan nagy a létbizonytalanságtól való félelem, hogy veszélyként élték meg a határon túli magyarok megjelenését. Gyurcsány Ferenc kormányfő kiemelte, hogy a felelős hazafiság választották a szavazók, míg a kezdeményezők kudarcot vallottak.
Tüntetésekkel adtak hangot a csalódottságnak
A csalódottság egyre inkább a magyar koalíciós pártok politikusai elleni tiltakozássá változott a határon túliak között. A Magyar Polgári Szövetség Maros megyei szervezete „Erdélyben nemkívánatos személyekké” nyilvánította a magyarországi kormánypártok vezetőit. A listán többek közt Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor, Lendvai Ildikó is szerepelt.
Alig egy héttel a népszavazás után Szili Katalin részvételével avatták fel Márai Sándor szobrát Kassán. A házelnök beszédét bekiabálásokkal, füttyszóval zavarták meg, és olyan transzparenseket emeltek a magasba, amelyeken egyebek mellett a „Nagyon fáj!”, „Hozzánk jöhettek!”, „Mondd meg nekik, hogy nem ezt vártuk!” feliratok voltak olvashatók.
Márciusban Eörsi Mátyás SZDSZ-es politikust tiltakozó fiatalok nem engedték be Bocskai kolozsvári szülőházába, ahol előadást tartott volna. Ezt követően a kormányfő is lemondta március 15-ére tervezett erdélyi látogatását.
Augusztus végén négy szál leforrázott szegfűt kapott marosvásárhelyi fiataloktól Szili Katalin házelnök. A fonnyadt virágokkal azt kívánták jelképezni, hogy ők is leforrázva érezték magukat a december 5-i népszavazás eredményének megismerésekor.
A kormányfőt is többször érte inzultus a nem melletti nyílt kampányért. Gyurcsányt októberben transzparensekkel felszerelve várták az amerikai magyarok az új New York-i Magyar Kulturális Központ megnyitóján, és elutasító álláspontjára emlékeztették a miniszterelnököt, ami miatt a hátsó bejáraton kellett közlekednie.
A közös magyar-román kormányülés kapcsán Gyurcsány nagyváradi látogatása ellen a Magyar Polgári Szövetség fejezte ki tiltakozását, azt hangoztatva, hogy a kormányfő a tavaly decemberi népszavazás előtt saját nemzete ellen kampányolt, mely súrolja a nemzetárulás fogalmát. A magyar kormány tagjai az ellenséges fogadtatás lehetőségét elkerülendő nem keresték fel az idei augusztusi árhullám sújtotta udvarhelyszéki településeket.
Nemzeti felelőtlenség vagy szolidaritás?
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy nappal a december 5-i évfordulót megelőzően arról beszélt: 2004. december 5. a nemzeti felelőtlenség napja volt; rossz kérdésre kellett válaszolnia a nemzetnek. A Fidesz elnöksége azonban közleményében arról ír: 2004. december 5. valójában nem a kettős állampolgárság intézményéről, hanem az anyaországnak a határon túli magyarsággal való szolidaritásáról szólt.
Megemlékezések Tőkéssel, Durayval
A népszavazás évfordulója alakalmából tartanak megemlékezést a Polgárok Házában ma este 19 órakor. A rendezvényen beszédet mond: Tőkés László királyhágó-melléki református püspök és Kövér László, a Fidesz Országos Választmányának elnöke.
Duray Miklós, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője, parlamenti képviselő és Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, a Külügyi Kabinet vezetője Pesterzsébeten, az Ady Endre Általános Iskola aulájában ma 18 órától tart rendezvényt December 5. és annak utóhatásai címmel. Ezt követően fáklyás felvonulás lesz a Trianon-emlékműhöz.
Új egyesület alakul december 5-én Esztergomban „Héthatár Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében” néven, melynek elnöki posztját Meggyes Tamás polgármester látja majd el. Az egyesületalapításról szóló szándéknyilatkozatot még október 7-én, közel negyven magyarországi, határon túli és határ menti polgármester írta alá, szintén Esztergomban. A szervezet legfontosabb célkitűzése, hogy erősítse a Kárpát-medence magyarságának összetartozását, együttműködését, határoktól függetlenül.
„Jöjj, ha igennel szavaztál! És jöjj, ha nem szavaztál, vagy nemmel szavaztál, amit azóta megbántál! – emlékező-útkereső nagygyűlést” tart a Magyarok Világszövetsége és több más civil szervezet a Kossuth téren ma este 18 órától. Beszédet mond Böjte Csaba és Patrubány Miklós.
A Magyar Igazság és Élet Pártja Ifjúsági Tagozata mindeközben arra kért „minden jóérzésű magyar embert”, hogy fekete szalag viselésével emlékezzen meg a tavalyi, szégyenteljes népszavazásról.
Szili Katalin szerint mindenkiben törést okozott a kettős állampolgárságról tartott tavalyi decemberi népszavazás, törést okozott a jó szándék elvitatása is, de a Gyurcsány-kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a határok átjárhatók legyenek. Az Országgyűlés elnöke erről az újvidéki Magyar Szó című napilapban pénteken megjelent interjújában beszélt.