Egyre több visszaélés a regisztrációs adóval

A regisztrációs adó mértéke szinte folyamatosan növekszik, ezzel együtt pedig megszaporodtak az adónemmel kapcsolatos visszaélések. A csalók főként azt használják ki, hogy nem a jármű országba érkezésekor, hanem a tényleges forgalomba helyezésekor kell kifizetni ezt az adót. Van tehát idő a szükséges papírok „előállítására”.

Úgy tűnik, sokan nem örülnek annak, hogy a regisztrációs adó mértéke szinte folyamatosan növekszik. Ezt jelzi az is, hogy megszaporodtak az adónemmel kapcsolatos visszaélések. Mint ismert, jelenleg a legkisebb, legkorszerűbb autók forgalomba helyezésekor 126 ezer forintot kell fizetni regisztrációs adóként, a legnagyobb motortérforgatú és elavult gépkocsik első magyarországi rendszáma kiváltásakor 2,8 milliónál is magasabb az összeg.

Az ügyeskedők ezen a tételen próbálnak spórolni – mondta a Világgazdaságnak Bencze József, a vám- és pénzügyőrség rendészeti főigazgatója. Mint hozzátette: egyre kisebb eséllyel, mivel a vámnyomozók mind több esetre derítenek fényt. Jelenleg már több mint ezer autó ügyében folyik nyomozás.

Elsősorban azt a helyzetet használják ki a csalók, hogy nem akkor kell kifizetni a regisztrációs adót, amikor a jármű beérkezik az országba, hanem a tényleges forgalomba helyezésekor. Van tehát idő a szükséges papírok „előállítására”. Az egyik kedvelt eljárás, hogy hamisítják az igazolást az adó befizetéséről. Ezt a dokumentumot egyébként a vámhatóság állítja ki, ennek birtokában keresik fel a járműtulajdonosok az okmányirodát, ahol megkapják a rendszámot. Összesen 103 cégnél folyik ilyen típusú ügyben büntetőeljárás.

Többen azt a szabályt használják ki, hogy a regisztrációs adót csak a 2004. február 1-je után behozott gépkocsik után kötelező fizetni, így egyszerűen meghamisítják a forgalomba helyezési dátumot. Mások a környezetvédelmi besorolást kozmetikázzák a közlekedési hatóság által kiállított dokumentumban. Ezekben az esetekben a főigazgató szerint nem egyszerűen okirathamisításról van szó, hanem jóval súlyosabb jogsértésről, adócsalásról is, hiszen az adó elkerülésére, minimalizálására irányult a cselekmény.

Vannak olyanok is, akik nem elégednek meg az elcsalt regisztrációs adóval. Az elmúlt napokban például azért vontak eljárás alá egy vállalkozót, mert kiderült, az áfát is „megspórolta” az illető. Ebben az esetben az a trükk, hogy „megutaztatták” az uniós országból behozni szándékozott autót.

A meglehetősen bonyolult tranzakció során először egy unión kívüli országba, nevezetesen Svájcba vitték, majd onnan – immár harmadik országos importként – hozták be Magyarországra. Hamis regisztrációsadó-igazolással helyezték a járművet forgalomba, majd mielőtt eljött volna az áfa-fizetés határideje, a céget eladták egy nem uniós országbeli vevőnek.

Megoldás lehet, ha a terveknek megfelelően létrejönne az online kapcsolat a vámhatóság és az okmányirodák között. Ez esetben ugyanis csak úgy kaphatná meg a rendszámot a jármű, ha azonnal és biztonságosan ellenőrizték: a regisztrációs adót megfizették – fejtette ki a főigazgató. Ennek hiányában az is segítene, ha a befizetési bizonylatot megfelelő biztonsági védelemmel látnák el, és azt nemcsak bemutatnák, hanem csatolnák is a forgalomba helyezési kérelemhez.

Így időnként ellenőrizhetné a vámhatóság, hogy mennyiben vág egybe saját adatbázisa az okmányhivataléval. Az is ellehetetlenítheti a csalásokat, ha megváltoztatnák az illetékességi szabályt: csak a tulajdonos lakóhelye (telephelye, székhelye) szerint illetékes vámhivatal, illetve okmányiroda foglalkozhatna a tervek szerint egy-egy gépjármű adózási ügyeivel.

(origo.hu)