2004. december 5-e valójában nem a kettős állampolgárság intézményéről, hanem az anyaországnak a határon túli magyarsággal való szolidaritásáról szólt – áll a Fidesz elnökségének közleményében, melyben köszönetet mondanak azoknak, akik egy akaratuktól függetlenül létrejött kezdeményezés következtében kiálltak a szolidaritás és az összetartozás mellett. „Köszönet illeti az aktivistákat, akik minél több állampolgárt próbáltak meggyőzni. Köszönet illet számos civil szervezetet és értelmiségit – köztük több olyat, aki közismerten nem a polgári oldal mellett áll –, akik nevüket adták az igen mellé. Köszönet illeti a történelmi egyházakat és számos zsidó hitközséget, akik bátran kiálltak saját erkölcsük diktálta kötelességük mellett. Köszönet illeti azt a szocialista politikus asszonyt, aki pártjának kategorikus nemével szemben lelkiismereti szavazásra szólított fel. Ha végiggondoljuk, hogy ki mindenkit illet köszönet, akkor kimondhatjuk: tévúton jártak azok, akik szerint az igen vagy a nem pártpolitikai kérdés lett volna” – hangsúlyozza a Fidesz elnöksége.
„A népszavazási kampányban sajnos – élükön a magyar miniszterelnökkel – olyan hangok is megjelentek, melyek szociális demagógiával megpróbálták saját szűk vélt pártpolitikai érdekeik miatt szembeállítani a határon túli magyarságot az anyaországgal. Ismerve a mai Magyarország gazdasági állapotát, a magas munkanélküliséget, az elszabaduló energiaárakat, a növekvő adókat, megállapíthatjuk: demagógiájuk nem volt teljesen eredménytelen. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ismét tanúbizonyságát adta annak: érzéketlen a határon túli magyarság sorsa iránt”.
„A fájdalmat nem lehet úgy orvosolni, hogy egymás után hozzuk létre a bizottságokat, nevezünk el minden intézményt Szülőföldnek a média előtt, beszélünk folyamatosan még nem létező vízumról és útlevélről, mert ezek pótcselekvések. A sajtó felé sokat emlegetett Szülőföld Program keretében például 2005-ben kereken nulla forintot fizettek ki! Arról nem is beszélve, hogy a költségvetési turpisság is kiderült: a kormányzat felülről nyitott nevezett alapokkal próbálja palástolni, hogy a határon túli magyarságnak szánt támogatások jövőre a valóságban 25 százalékal csökkennek” – hívják fel a figyelmet.
A Fidesz elnöksége szerint változásra van szükség – elsősorban a szemléletben – ezért négy pontból álló javaslatot tettek közzé:
1. Támogassuk, hogy a határon túli magyarság minél előbb az Európai Unió tagjává válhasson. Az EU-tagság a határok átjárhatóságával hozzájárul a nemzeti újraegyesítéshez. De talán ennél is fontosabb, hogy egyértelműen megfogalmazhatjuk: ami jár a walesieknek, a skótoknak, a katalánoknak, a baszkoknak, a gallegóknak, a frízeknek, a korzikaiaknak, a dél-tiroliaknak, a dánoknak Németországban, a németeknek Dániában, a svédeknek Finnországban, az Alland-szigetieknek és az olaszoknak Szlovéniában, az járjon a magyaroknak Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és a Vajdaságban. Közös akarattal el kell érnünk, hogy ne létezhessen kettős mérce az EU-ban. Mindez másképpen is kifejezhető: ha nem biztosítja minden EU-tagállam kisebbségeinek ezen jogokat, akkor nem zajlott le minden tagállamban a rendszerváltás – írják.
2. Az európai államok a nemzetiségi kérdést autonómiával oldják meg. Segítsünk, hogy az erdélyi magyarság számára megszülessen a kisebbségi törvény, amely intézményeinek legitimitásához szükséges a demokratikus alapelveken alapuló megmérettetés is. Segítsük a vajdaságiakat abban, hogy a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács valódi jogköröket kapjon. Segítsük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Közösséget, hogy létrejöjjön a Tiszamelléki-járás.
3. Vegyük észre, hogy a határon túli magyarsággal szemben folyamatosan fellépnek asszimiláló erők. Éppen ezért nem mondhatunk le a védelmet célzó egyoldalú lépésekről. Ezért kellene az Európa Tanács Velencei Bizottságának útmutatásai alapján ismételten tartalommal megtölteni a státustörvényt, és a Kárpát-medence legértékesebb okmányává tenni a magyargazolványt.
4. Vizsgáljuk felül a magyar állampolgárság intézményét úgy, hogy válasszuk szét a magyarországi lakhelyhez és az oszthatatlan magyar állampolgársághoz fűződő jogosítványokat.
Hangsúlyozzák: fontos lenne, hogy a fenti szempontokban sikerüljön konszenzust kialakítani. Véleményük szerint rossz üzenet, hogy a miniszterelnök nem meri összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. – Az már csak hab a torán, hogy a külügyminiszter az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén gyakorlatilag azt mondta, hogy a MÁÉRT-et csak akkor lenne érdemes összehívni, ha az azon résztvevők egyetértenek Gyurcsány Ferenccel – teszik hozzá, kérve a miniszterelnököt: több mint egy évi várakozás után hívja össze a MÁÉRT-et, és „kezdjünk neki a konszenzus kialakításának”.
antiszemitizmus
Belefáradtak az emberek a baloldali ideológiába
