die Tageszeitung (taz.de)
Berlin első homoszexuális ünnepi piacával foglalkozik a radikális baloldali berlini napilapban Jan Feddersen Meleg karácsony című írásában. Egy látogató szerint a weimari köztársaság idején, éppen Berlin volt azoknak a fővárosa, akiknek másságuk miatt kerülniük kellett a feltűnést. A keresztény ünnep a család legfontosabb rendezvénye, s nem utolsósorban a szaporodás ünnepe. Mária és József, Betlehem és egy újszülött, ennél heteroszexuálisabb értelmezési tartalom nem is lehetne. Azonban a szekularizált Nyugat nem ismer kegyelmet – és ha melegek és leszbikusok karácsonykor is szeretnének szembeötlők lenni, amit ez a téli büszkeség akció szimbolizál, immár senki sem tilthatja meg nekik.
Egy differenciálódott társadalom majdnem mindent lehetővé tesz – s aki ezt a téli büszkeség rendezvényt botránynak tartja, aki szerint ez a jónak a szépnek és igaznak a kigúnyolása, az nem hívhatja a rendőrséget, hanem csak a fejét fordíthatja el.
Die Welt (welt.de)
A Transznyisztria határára kiküldött 120 brüsszeli megfigyelő feladatával foglalkozik a konzervatív német napilapban Gerhard Gnauck Az EU Ukrajnában harcol a keleti csempészet ellen című írásában. Az 1992-es polgárháború óta a helyzet megmerevedett: Moldávia keleti határán jött létre a magát transznyisztriai köztársaságnak nevező alakulat, amelyet egyetlen állam sem ismer el. Az államalakulat legfőbb bevételi forrása a csempészet. Az ukrán határőrség neve elhallgatását kérő ezredese meséli, hogy a statisztikai adatok szerint a négymilliós Moldávia húsfogyasztása, nagyjából azonos a 48 milliós Ukrajnáéval. A magyarázat egyszerű: a vámtételek miatt az Egyesült Államokból importált hús felébe, harmadába kerül Moldáviában, mint Ukrajnában, úgyhogy megéri azt is csempészni. Természetesen alkoholt, cigarettát és minden mást – így embert is – csempésznek a határon.
Ennek kíván véget vetni az EU. Mint Adriaan Jacobovits – a magyar-zsidó ősökkel rendelkező holland diplomata – fogalmaz: szeretnék tudni pontosan mi is történik a moldáviai határon. Ezért, mint az moldáviai EU kiküldöttje elérte, hogy egy 120 fős delegáció –ebből 69 vámos és határőr – nem csak megfigyelő lehet, de terepjárókkal előzetes bejelentés nélkül ellenőrzéseket hajthat végre és a vizsgálaton átesett járműveket újra kontrollálhatja. Kijevben nem mindenki örül ennek a lehetőségnek.
A magyar rendőrtábornok által vezetett misszió egyelőre két évre tervezi tevékenységét. Ez összesen nyolcmillió eurójába fog az EU-nak kerülni. Az unió külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főmegbízottja is megjelent a kijevi megnyitóünnepségen. Az optimista nyilatkozatok szerint nem kizárt, hogy a misszió képes lesz akár a leánykereskedelem megakadályozásában is segíteni. Moldávia, ahol most nyugati elkötelezettségű posztkommunisták vannak hatalmon, már hosszabb ideje követelte az unió határozott beavatkozását, amelyhez most az új ukrán vezetés is hozzájárulását adta. „A nyitottságunkat kívántuk bizonyítani, s azt, hogy nincs rejtegetni valónk”, nyilatkozta az ukrán külügyminiszter Borisz Taraszjuk. De hozzátette, hogy a közelmúltan az ukrán-orosz határon járt, ahol még sok munka vár az EU-ra.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A kockázat neve: A világtársadalom összeomlása címmel készített interjút Jared Diamonddal az ismert amerikai biológussal a konzervatív német napilapban Michael Jeismann. Az „Összeomlás” című könyv, amely tavaly jelent meg az Egyesült Államokban, azonnal a figyelem középpontjába került: az Egyesült Államoknak címzett figyelmeztetést nem lehetett félreérteni. De nem kevésbé érvényesek az intő szavak Európa esetében sem: nem játsszuk el a jövőnket a család, valamint a környezetvédelem és energiapolitika terén? Jared Diamond nem a világvége prédikátora, hanem a társadalmak figyelmét kívánja felhívni tetteik következményeire.
Jared szerint ugyan a közhangulat még nem dekadens az Egyesült Államokban – ott ezzel a fogalommal Európát kapcsolják össze –, de van okunk az aggodalomra. Elsődlegesen mindenkit megérint a World Trade Center elleni 2001-es támadás. Ez az amerikaiak számára sokkszerű határt képez a jelen és a múlt között. De most már nemcsak a terroristák fenyegetése, hanem a környezeti változás is félelemmel tölti el őket – csak az amerikai elnök és az ausztrál miniszterelnök utasította el, hogy elismerje a környezeti változás tényét. Ráadásul a New Orleans-i katasztrófa gyorsan igazolta ezeket a félelmeket. A másik meghatározó amerikai félelem a gazdagok és szegények között növekvő szakadékra vonatkozik.
Mára kiderült, hogy a kilencvenes évek második felében kormányzati bizottság vizsgálta a New Orleans-i gátakat: a vizsgálat eredménye komoly hiányosságokat állapított meg, a szükséges felújításokat akkor 20 millió dollárra becsülték. Azonban a város, Louisiana állam, valamint a szövetségi kormány ezt elutasította, mert drágállta azt. Most az újjáépítési, biztosítási költségeket hárommilliárd dollárra becsülik. Erre is igaz Diamond szerint Machiavelli állítása: „Ha egy probléma éppen felbukkan, akkor azt nehéz azonosítani, de könnyű kezelni. Ha a probléma azonban már mindenki számára látható, akkor már rendkívül nehéz azt megoldani. Egy bölcs vezető egyik legfontosabb képessége, hogy felismeri a problémát, mielőtt az nyilvánvalóvá válik.”
Diamond szerint az egész világ társadalma összeomolhat a bevándorlók beáramlása miatt. Az Egyesült Államok évente 250 és 300 milliárd eurót ad ki humanitárius célokra mindössze két országban. Egy olyan gazdag országban, mint az USA-ban is ez sokkal több pénz, mint amennyit oktatásra, utakra és gátakra elkölthet. Melyik az az ország, amelyik Irakot és Afganisztánt követi a támogatások sorában?
Jelentős a Fülöp-szigetekről érkezők aránya a bevándorlók között. Egyre nagyobb az onnan érkező orvosok és ápolónők száma, hiszen ott sokszorosát kereshetik meg az otthoni fizetésüknek. Ez katasztrofális az otthon maradottak számára, hiszen a jól képzett emberek hagyják el az országot, ami gyorsan egy belső szociális katasztrófához vezethet. Képzelje el, mennyi pénzbe kerül Nepál, Indonézia és a Fülöp-szigetek, Haiti összeomlása... – zárja le az interjút Jared Diamond.
Köcsögök, elküldtem őket a k.rva anyjukba, Dunába lökném az összeset - ez Magyar Péter véleménye a sajtóról