Járai: Az euró csak 2013–14 körül reális

„Kicsit naiv voltam akkor, amikor azt mondtam, hogy minden politikai erőnek az az érdeke, hogy az eurót minél hamarabb vezessük be Magyarországon” – nyilatkozta a Kossuth Rádió tegnapi műsorában Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki szerint a piac várakozása viszonylag reális, azaz 2013–2014 tájékán lehet hazánkban bevezetni az eurót.

Járai a monetáris politika szempontjából az idei év legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy az infláció viszonylag alacsony szintre, az árstabilitás (nálunk 3 százalék körül) közelébe csökkent. A jegybankelnök szerint jó esély mutatkozik arra, hogy 2006-ban és 2007-ben is e közelében mozogjon az infláció. Az MNB vezetője úgy látja, mára elcsendesedtek azok a viták, amelyek a jegybank erőltetett ütemű inflációcsökkentéséről, illetve a forint export szempontjából túlzottan erős árfolyamáról szóltak. Reményének adott hangot, hogy egy időre elfelejthetjük az infláció kifejezést.

Államháztartás: majdnem minden probléma forrása

Járai szerint talán az egész magyar gazdaság legnagyobb problémája az államháztartás helyzete. Véleménye szerint túl nagy az államháztartás elvonása (mintegy 40 százalék a GDP arányában), míg az állam a GDP kb. 50 százalékát osztja szét. A kettő közötti különbség az államháztartási hiányban és azon keresztül az államadósság növekedésében csapódik le. 8 százalék körüli GDP-arányos államháztartási deficit fenntarthatatlan, „az az egyetértés a közgazdászok között, hogy három százalék fölött ez már rendkívül veszélyes” – jegyezte meg a jegybank elnöke, aki szerint lényegében a magas hiány miatt nem tudjuk teljesíteni a maastrichti adósság- és a kamatkritériumot sem.

Porbléma az is szerinte, hogy a költségvetés tervezése nagyon gyenge lábakon áll: évek óta sem a bevételek, sem a kiadások sem felelnek meg a tervezettnek. Járai azonban ezt nem szakmai tévedések sorozatának, hanem politikai döntések sorozatának van véli. „A politika tudomásul vette, vagy vetette a parlamenti képviselők egy részével, hogy nem is kell megfelelni a költségvetésnek, ami szerintem rendkívül káros és hosszú távon nagyon rossz folyamatokat indít el” – mondta a jegybank elnöke, aki emiatt azt javasolja, hogy legyen keményebb az államháztartási törvény. Javaslatának lényege, hogy az alkotmányban, vagy egy kétharmados törvényben kellene rögzíteni azokat a „komoly szabályokat”, amelyek meghatároznák, hogy a kormánynak milyen költségvetést kell benyújtania.

Elvesztegetett évek – visszautasított vádak

Az MNB elnöke szerint nagy gond az, hogy az államháztartás átfogó reformját azokban az években nem kezdtük el, amikor a világgazdasági környezet erre kifejezetten alkalmas volt. A közgazdászok hosszabb ideje ennek a különösen kedvező nemzetközi környezetnek megváltozását várják, s ez a sebezhetőbb országokat, mint Magyarország, különösen kedvezőtlenül érintheti. Járai megjegyezte, hogy „a piac előbb-utóbb kikényszeríti a reformokat, csak az a baj vele, hogy a piac mindig túllövi a kényszereket és a mozgásokat” ( tehát mindig jobb, ha politika kezd hozzá az átalakításokhoz).

Járai visszautasította azokat a vádakat, hogy a jegybank, illetve személy szerint annak elnöke a fenntarthatatlan helyzetre való rendszeres figyelmeztetéssel riogatná a piacot. Érvelése szerint az MNB a tényleges helyzetre hívja fel a figyelmet és helyesen cselekszik. A jegybankelnök jelezte, hogy nem feltétlenül van igaza mindig az MNB-nek, de pl. az elmúlt évek kormány által hangoztatott költségvetési hiánycéljai, illetve a jegybanki prognózisok közül rendre inkább az utóbbi bizonyult az igazsághoz közelebb állónak.

A volt pénzügyminiszter visszautasította azt a feltételezést is, hogy a monetáris tanács januári, kormány általi kibővítése és a magyar kamatszint idei 9 lépésben bekövetkező összesen 350 bp-os csökkentése között lenne szoros összefüggés. Meggyőződése szerint nagyjából ugyanígy alakult volna a kamatszint, ha az eredeti kilenc tag határozta volna meg.

Hogyan lettünk elsőkből utolsók?

A jegybank elnöke elárulta: „megmondom őszintén, hogy elképzelni nem tudtam, hogy Magyarország az Európai Unióhoz és a pénzügyi unióhoz való csatlakozás vezető országából az utolsó lesz, aki gyakorlatilag egyetlen euróbevezetési követelményt sem teljesít. Hogy ilyen nagy változás fog bekövetkezni a magyar gazdaságpolitikában, hogy nem közeledni, hanem távolodni fogunk az eurótól.”

„Nem gondoltam 2001-ben – folytatta –, hogy Magyaroszág még egyszer a költségvetési destabilizáció útjára fog lépni, hiszen annyira sokkszerű volt a '95-ös stabilizációs követelmény és az akkori stabilizáció, hogy úgy gondoltam, abból a helyzetből minden politikai erő megtanulta, hogy nem szabad a költségvetést tönkretenni. Sajnos, ez nem így volt!”

Járai a mandátumából hátralévő másfél év feladatai közé sorolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank tartsa kordában az inflációt, és próbálja meggyőzni a magyarországi közgazdászokat, politikusokat arról, hogy egy fegyelmezett költségvetési és gazdaságpolitika nem csak az euró bevezetéséhez vezet el, hanem az egész gazdaság érdekeit szolgálja.