Offshore: csak a státus szűnik meg, a cégek maradnak

Januárban megszűnik az offshore státus és a vele járó adókedvezmények, ám az ötven százalékos kedvezménynek köszönhetően e cégek akár 8 százalék alatti effektív adókulccsal is dolgozhatnak, ezért a szakértők arra számítanak, hogy a következő években nem csökken számottevően az offshore cégek száma.

Januárban megszűnik az offshore státus és a vele járó adókedvezmények, ám tömeges elvándorlásra nem kell számítani, a cégek ugyanis akár 8 százalék alatti effektív adókulccsal is dolgozhatnak – írja a napi.hu.

Az 50 százalékos kedvezménynek köszönhetően a magyarországi offshore cégek adóterhelése 2006. január 1-jétől effektíve 8 százalékos lesz a társaságiadó-alapra vetítve. Az eddigi 4 százalékos kedvezményes adókulcs ez év végéig volt érvényben, és a csatlakozási szerződésben foglaltak szerint meg kell szüntetni. E cégek bevételét ugyanis meghatározó részben kamat- és jogdíjjövedelem képezi. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a 8 százalékos terhelés még mindig versenyképes más európai országok „adókínálatával” – így a 10 százalékos ciprusi vagy a 12,5 százalékos belga adókulccsal – szemben.

A szakember szerint voltaképpen nem uniós ügy az offshore cégek adóterhein (is) jelentősen könnyítő, a kamatjövedelmeket érintő 50 százalékos adókedvezmény kérdése. Magyarország – a többi uniós tagállammal együtt – az úgynevezett Code of Conduct (CoC) megállapodást írta alá, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy távol tartja magát a káros adóversenyt generáló intézkedésektől – tette hozzá a szakértő.

A megállapodás példálózó felsorolással tartalmazza a káros intézkedések jellemzőit, így a szelektivitást is, ami a kamatjövedelmekre vonatkozó magyarországi adókedvezménnyel kapcsolatban felmerülhet a CoC ellenőrző bizottsága szerint. A kedvezmény ugyanis jóval többet hozhat a jellemzően kamatjövedelemmel bíró ágazatok, illetve társaságok konyhájára, mint a többi gazdálkodó esetében. A testület egyelőre mindössze azt jelezte, hogy felvenné a kérdést az ellenőrizendő ügyek listájára. Erdős szerint a legrosszabb esetben is lenne az országnak jó néhány éve a kedvezmény megszüntetésére. A bizottság ugyanis hasonló esetekben viszonylag hosszú átmeneti periódust szab meg.

Máshogy látja a versenyképesség kérdését Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Szerinte önmagában véve nem lenne különösen vonzó a 8 százalékos tényleges adókulcs (hiszen a 10-12,5 százalékból is engednek még az így adóztató országok), Magyarország a más országokkal kötött adóegyezmények révén foganatosítható adóoptimalizálás okán lehet inkább vonzó. Az offshore társaságok ugyanis – a Pénzügyminisztériummal egyeztetett módon – olyan szerződéses konstrukciókat alakítanak ki, amelyeknek köszönhetően a 8 százaléknál is alacsonyabb effektív adókulcs érhető el.

Az offshore cégek száma az adóhatóság adatai szerint mintegy 23 százalékkal csökkent az elmúlt három évben, míg a tőlük származó társasági adóbevétel emelkedett (2003-ban 13,4, tavaly 15,8 milliárd forint volt). Legutoljára 2002. december 31-én jegyezhettek be offshore státusú céget, ekkor 945 adózót tartottak nyilván, számuk 2005. december 12-én 729 volt, közülük is 82 társaság áll végelszámolás vagy felszámolás alatt.

A szakértők mindazonáltal úgy vélik, nem csökken számottevően az offshore cégek száma Magyarországon a következő néhány évben, legalábbis pusztán adójogi okokból nem. Az iparűzési adókedvezményt ugyan elvesztik offshore státusukkal együtt e cégek, a helyi adó alapjából viszont kikerül jövőre a kamat- és jogdíjbevétel. (napi.hu)