A tövisszúró gébics hazánkban még viszonylag gyakori, galagonyával, vadrózsával benőtt domboldalakon, bokorsorban, folyóárterek szegélyein, öreg temetőkben találkozhatunk vele. Jellegzetes vártamadár, mindig valamilyen kiemelkedő ponton üldögél, könnyű észrevenni. Csak április utolsó, május első napjaiban érkezik Afrika felől, ebben az időszakban lehet hallani az udvarló hímek viszonylag halk, de rendkívül sok utánzást tartalmazó énekét. A párok évente egyszer, májusban költenek, de az elpusztult fészekaljat pótolják. Gyakorlati védelmét elsősorban élőhelyének biztosítása, a bokrosok, bokorsávok védelme és telepítése jelenti.
|
A gyászos nyugat-európai adatok mellett Magyarországon még igen jelentős állomány, mintegy 600 ezer pár tövisszúró gébics található, ami az Európai Unióban élő állomány 30 százaléka. Ez is azt bizonyítja, hogy Magyarország páratlan természeti értékekkel gazdagította az uniót, amelynek megőrzéséért most már a közösség előtt is felelősséget vállaltunk – hangsúlyozza az egyesület.
A régebbi tagországokban a gébicsek és számos más, agrárterülethez kötődő faj eltűnéséhez nagyban hozzájárult az EU földalapú agrártámogatása, amely még a kedvezőtlen adottságú területeken is intenzív gazdálkodásra ösztönözte a földtulajdonosokat, földhasználókat. A vegyszerezéssel ugyanis lassan elfogyott a gébicsek rovartápláléka, a bokrok, sövények, fasorok felszámolásával pedig eltűnt a fészkelőhelye is. Ezért az MME abban bízik, hogy az agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési források elosztásánál a hazai döntéshozók tekintettel lesznek arra, hogy hazánkban Európában egyedülálló természeti értékek, rendkívül gazdag állat- és növényvilág található, amely megőrzésének egyik záloga a természetkímélő gazdálkodási módok alkalmazása.
(Forrás: mme.hu)