Az ekho sem jelent megoldást a színlelt szerződésekre

A szakértő szerint csak abban az esetben élhet az adójogi moratórium adta védelemmel a jelenlegi megbízó, ha a vitatható jogviszonyokat munkaviszonnyá alakítják, és így a munkabérre választhatja a 35 százalékos ekhót a dolgozó. Az érintett társaságok és magánszemélyek jelentős része egyelőre kivár, illetve nincs tisztában a lehetőségekkel.

Bár már 2006. január 1-jétől választható a jogszabályban meghatározott – a sajtó- és médiatermékek, valamint művészeti produkciók előállításához kapcsolódó – tevékenységek esetén az ekho, az érintett társaságok és magánszemélyek jelentős része egyelőre kivár, illetve nincs tisztában a lehetőségekkel – írja a Napi Gazdaság.

Az ekhotörvénnyel kialakított szabályozás mindenesetre a munkaviszony irányába kényszeríti azokat a magánszemélyeket, akik jelenleg kevéssé védhető megbízási szerződés alapján szerzik jövedelmüket. A törvény szerint ugyanis az választhatja az egyszerűsített adózási formát, aki után a minimálbérnek megfelelő mértékben kifizették az adó- és járulékterheket, és jövedelmét munkaviszony alapján munkabérként vagy megbízott vállalkozásból vállalkozói kivétként kapja. A kétes megbízási szerződéseket munkaszerződéssé célszerű alakítani, s a munkabér után a minimálbér mértékéig a normál szabályok szerint megfizetni a közterheket, majd az azt meghaladó összeg után ekhózni – véli Horváthné Szabó Bea. A PricewaterhouseCoopers szakértője szerint ebben az esetben élhet az esetleges jelenlegi megbízó és megbízott az adójogi moratórium adta védelemmel.

Az ekhós befizetés aránya megegyezés kérdése

Vállalkozói kivétként felvenni ekhós jövedelmet egyébként is csak abban az esetben éri meg, ha a vállalkozás nem evázik, mivel ellenkező esetben a vállalkozói kivét után meg kell fizetni a 35 százalékos ekhót, de a vállalkozás összes bevétele után még a 15 százalékos evát is – mondta Horváthné.

Vállalkozói kivét után ekhózni tehát csak akkor éri meg, ha költségelszámolással él az adott cég. Ekhót egyébként bármely jövedelmére vonatkozóan választhat a feltételeknek megfelelő magánszemély, arról év közben bármikor nyilatkozhat kifizetőjének. Az adó teljes mértéke 35 százalék, amelyből a jogszabályi ajánlás szerint 20 százalékot fizetne be a kifizető, az arány azonban végső soron a két fél megegyezésének kérdése. Az ekhózó magánszemély a jogszabály értelmében azonban csak önadózás formájában számolhat el jövedelméről az adóhatóság felé, a hatósági adómegállapítást nem kérheti.

Az ekho alacsonyabb szolgáltatásra jogosít

A munkabér normál adó- és járulékterheinél jelentősen kedvezőbb ekho után – az alacsonyabb tehertétel okán – alacsonyabb mértékű társadalombiztosítási ellátás is jár. A magánszemély a befizetett ekho alapján egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi ellátásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra egyaránt jogosult, viszont az anyagi juttatások esetében ez a munkaviszonyból származó járulékfizetéshez képest 50 százalékos jogosultságot jelent.

Sem a pénzügyminiszter az APEH-nek, sem a munkaügyi miniszter az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek (OMMF) nem adhat olyan utasítást, hogy kit ellenőrizzen és kit ne, hiszen csak felügyelik ezeket a szerveket – jelentette ki Csizmár Gábor munkaügyi miniszter arra a kérdésre, hogy az ekho alkalmazása jelent-e védettséget az ellenőrzések ellen. A munkaügyi felügyelők a munkaviszonyt ellenőrzik, és ha olyan szituációt látnak, hogy munkaviszony van, munkaszerződés viszont nincs, akkor jogukban áll az adott szerződést színleltnek minősíteni – mondta a tárcavezető.
(napi.hu)