Czimra Gyula emlékkiállítás a MűvészetMalomban

Czimra Gyula születésének 105. és halálának 40. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik január 28-án, szombaton a szentendrei MűvészetMalomban. Az izgalmas tárlat az alkotónak az országban szétszórtan rejtőzködő 20. századi életműve áttekintésére vállalkozik.

A kiállítás Czimra Gyula (1901-1966) mintegy 140 művét – festményt, grafikát, kisplasztikát és szőnyeget – mutatja be, melyek zöme a Magyar Nemzeti Galériából, Hódmezővásárhelyről, Székesfehérvárról, Pécsről és Szentendréről származik, kiegészülve néhány magángyűjteményben őrzött alkotással.

A MűvészetMalomban a reneszánsz jellegű ceruzarajzai mellett meg lehet majd ismerni az általa kifejlesztett, sajátos papírkarc technikával készült alkotásokat is. Felfedezés értékű, s Szentendre számára különleges jelentőségű a Hódmezővásárhelyen őrzött, a művészettörténész szakma által is alig ismert 11 darabos anyag, amelyből előkerült 3 korai, szentendrei témájú kép is. A február 26-ig látogatható kiállításon néprajzi gyűjteményének egy szeletét is megismerhetik az érdeklődők.

Czimra Gyula a múlt század húszas éveinek elején Párizsban tanult, majd Barbizonban dolgozott barátjával, Paizs-Goebel Jenővel. Hazatérése után 1928-29-ben néhány hónapot Nagybányán, majd az akkor megalakult szentendrei művésztelepen töltött. 1933-ban Budapest peremén, Rákoshegyen telepedett le. Művészetére a húszas években a tárgyias szerkesztés és a síkszerű, dekoratív ábrázolás jellemző, majd a harmincas években posztimpresszionista színfoltokkal, primitív fafaragásokkal kísérletezett. Később figyelme az emberi mikrokörnyezet ábrázolása felé fordult. 1945 után egyre kisebb méretű, szinte vonalzóval szerkesztett festményein a síkokat redukált színekkel töltötte ki.