Jó vagy rossz a járulékcsökkentés?

Egyre többen szólalnak meg a Fidesz járulékcsökkentési javaslatával kapcsolatban. Az MTA egyik főmunkatársa szerint elméletileg jók a Fidesz számításai: 120 ezer új munkahelyet teremthetne a 10 százalékpontos tb-járulékcsökkentés. A PM és az egészségügyi tárca illetékesei azonban másképp számolnak.

Jelentős helyet foglal el az éppen indulófélben levő kampányban a béreket terhelő járulékcsökkentés. Az ellenzék ezzel növelné a foglalkoztatást, közgazdászok szerint a számítás helyes – írja a FigyelőNet.

A Fidesz által szervezett Gazdasági konzultáció lezárásakor a vállalkozásokat érintő járulékterhek megfelezését kérték a szervezet vezetői. Matolcsy György, a konzultáció elnöke szerint 16 százalékos társadalombiztosítási járulékra van szükség.

A kijelentést ugyan valamelyest enyhítette Orbán Viktor, szerinte a jelenlegi 29 százalékról 19 százalékra kell csökkenteni a tb-járulékot. A pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára erre úgy reagált, hogy ekkora csökkentés 650 milliárd forintos kiesést jelentene a büdzsének, ezt pedig nem engedheti meg magának a költségvetés.

Nőne a foglalkoztatás

A Fidesz szerint egy ekkora csökkentés 100-150 ezer új munkahelyet jelentene Magyarországon, s a kieső társadalombiztosítási bevételeket a többletmunkaerőtől befolyó összeg pótolná. A pénzügyi tárca szerint mindez nem állja meg a helyét, s ragaszkodtak az ötéves adócsökkentési programban lefektetett menetrendhez. Ebben először a tételes egészségügyi hozzájárulást szüntetnék meg, majd 2007-ben 3 százalékponttal, illetve 2009-ben újabb 2 százalékponttal csökkentenék a tb-járulékot.

Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági konzultáció szóvivője a FigyelőNetnek megerősítette: munkaügyi szakértők számításaira alapozva gondolják úgy, hogy a bérterhek 10 százalékpontos csökkentése 3 százalékkal növelné a munkahelyek számát, ugyanis Magyarországon 4 millió körüli a foglalkoztatottak száma, így ez 120 ezer új munkahelyet jelentene.

Jól számolnak

A közgazdaságtudományban eleve vitatott tény, hogy a bért terhelő járulékok mértékének megváltoztatása egy az egyben hat-e a munkaköltségre, vagyis a termékegységre eső munkaerőköltségre. „Az OECD országokban például kimutatható, hogy e két tényező között nincs kapcsolat” – mondta el a a lapnak Köllő János közgazdász. Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa hozzátette: a munkáltatók ugyanis a magas bérterheket egy alacsonyabb nettó bér formában egy idő után a munkavállalókra hárítják. Ugyanez a helyzet a bérterhek csökkentésekor, amikor azonnal elindul az alkudozás a munkáltató és a munkavállaló között, hogy ki teszi zsebre az így keletkező pluszjövedelmet.

„A hazai tapasztalat alapján 10 százalékos adóteher-csökkenés egyébként az eddigi számítások szerint 3-4 százalékkal mérsékli a munkaköltség egészét, ami 1 százalékos foglalkoztatás-bővülést eredményezhetne” – mondta Köllő János. A szakértő azonban hangsúlyozta, hogy kutatásukat nagyvállalatok körében végezték, így nem tudható, hogy a kisvállalati szektorban milyen hatása lesz egy ilyen csökkentésnek. A kormányzati szférában várható következmények – az esetleges adóbevétel-csökkenés miatt – beláthatatlanok.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha a Fidesz javaslatának megfelelően 30 százalékos adóteher-csökkenés közel 10 százalékkal mérsékelné a munkaköltség egészét, akkor ez 2-3 százalékos foglalkoztatás-bővülést jelenthetne. A jelenlegi foglalkoztatottak számát tekintve mindez 120 ezer új munkahely teremtését eredményezhetné.

A közgazdász kiemelte, hogy a foglalkoztatás bővítése nem feltétlen az adóterhek mértékétől függ Magyarországon. Ugyanis nálunk a 8 általánost végzettek foglalkoztatottsága rendkívül alacsony (28,4 százalék), az OECD átlagnál 20 százalékponttal kevesebb, míg a középfokú (66,3 százalék) és felsőfokú végzettségűek (83 százalék) foglalkoztatottsága megfelel az OECD átlagnak. Így Magyarországon a foglalkoztatás növelését leginkább a 8 általánost végzettek munkához való juttatását jelenthetné. Ezt a réteget azonban nagyon nehéz visszajuttatni a munkaerőpiacra.

Veres: 980 ezer új munkavállaló tudná csak ellensúlyozni a kieső bevételt

Veres János pénzügyminiszter a Nap-kelte csütörtöki műsorában a Fidesz járulékcsökkentő javaslatát elhibázottnak nevezte. Veres és a PM számításai szerint ahhoz, hogy a csökkentés miatt kieső társadalombiztosítási bevételeket pótolni lehessen, 980 ezer új munkavállaló munkába állása lenne szükséges.
Szintén a köztelevízió reggeli műsorában nyilatkozott a Fidesz javaslatról Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára, aki újra megismételte a kormányoldal tegnapi érveit: a járulékcsökkentés veszélybe sodorná az egészségügyi ellátást és a nyugdíjrendszert is.
(fn.hu, Nap-kelte)