Nem várható a munkanélküliség csökkenése

Emelkedő foglalkoztatottság és növekvő munkanélküliség jellemzi a munkaerőpiacot. A nyugdíjkorhatár emelése miatt az elmúlt két évben kevesebben mentek nyugdíjba, ami elhelyezkedési nehézséget okozhatott a pályakezdőknek. A keresetnövekedés és a minimálbér-emelés szintén közrejátszik a folyamatban. Szinte biztos, hogy a munkanélküliség emelkedő tendenciája még jó ideig megmarad.

A tavalyi harmadik negyedévben továbbra is alacsony, de enyhén növekvő aktivitás, emelkedő foglalkoztatottság és munkanélküliség jellemezte a magyar munkaerőpiacot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló kiadványából. A 2004 elején megindult foglalkoztatottság-csökkenés nem tartott sokáig, a világgazdasági élénküléssel párhuzamosan az utolsó negyedévben már megkezdődött javulás. Ugyanakkor az egy éve tartó lassú emelkedés nem volt elég ahhoz, hogy a 2003 közepi csúcsát elérje a munkaerőpiaci konjunktúra. Ennek magyarázata többek között az lehet, hogy a munkaerő iránti keresletnövekedés csak néhány ágazatban mutatkozik meg látványosan: az iparban kifejezett létszámcsökkenés figyelhető meg, eközben a kereskedelem csaknem 50 ezer embert szívott fel.

A foglalkoztatottság javulásával párhuzamosan emelkedett a munkanélküliség is. E jelenség oka elsősorban az lehet, hogy a nyugdíjkorhatár emelése miatt az elmúlt két évben a korábban szokásosnál kevesebben mentek nyugdíjba, ami a pályakezdők körében okozhatott elhelyezkedési nehézséget. Ezt igazolni látszik a fiatalok körében megugró munkanélküliségi ráta is.

Szinte biztosra vehető, hogy a munkanélküliség emelkedő tendenciája még jó ideig megmarad. A rokkantnyugdíjazás szigorítása és a korhatáremelés ugyanis még több éven keresztül a nyugdíjba vonulók számának csökkenését okozza. Problémát okoz az is, hogy az utóbbi években jelentős keresetnövekedés és minimálbér-emelkedés volt, s ez pont a kevésbé versenyképes tudású munkaerő iránti keresletet szűkíti.

A magyar gazdaságban továbbra is rendkívül alacsony a foglalkoztatottság: a 15–64 éves korosztály mindössze 57 százaléka dolgozik. A 3,9 millió foglalkoztatottból 800 ezer a költségvetési szektorban áll alkalmazásban, további félmillió egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja.

Az inaktívak körében csaknem 800 ezer olyan ember található, akik nem azért nem dolgoznak, mert tanulnak, gyermeket nevelnek vagy nyugdíjellátást kapnak. Jó részük feltehetően egyszerűen nem lát esélyt a munkába állásra, így nem is keresi a lehetőséget. Érdekesség, hogy az inaktívak 10 százaléka saját bevallása szerint szívesen vállalna munkát. Ez a kör nagyobb, mint a tényleges munkanélküliek száma. (Világgazdaság)