Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A német főváros napilapjában Rouven Schellenberger Ne legyen pénz az üzemek áthelyezésére címmel ír a német gazdasági miniszter kezdeményezéséről, melyben az EU támogatási gyakorlatának újragondolását követeli.
Tekintettel a nürnbergi AEG üzem tervezett bezárására, Michael Glos (CSU) szeretné, ha az EU nem támogatná tovább az üzemek áttelepítéseit. „A jelenlegi támogatási szabályokat aligha lehet elfogadtatni a polgárokkal, adófizetőkkel, munkavállalókkal” – írja Glos levelében osztrák kollégájának, az uniós elnökséget betöltő Martin Bartensteinnek. „A jövendő szabályozásnak éppen ezért ezt a szempontot jobban figyelembe kell vennie és az üzem-áttelepítéseket teljesen ki kell zárni a támogatásokból” – áll a lap rendelkezésére álló kétoldalas levélben.
Anélkül, hogy az AEG-et megnevezte volna, ezzel Glos a svéd anyavállalat, az Electrolux terveire reagált, miszerint a nürnbergi üzemet Lengyelországba kívánja áthelyezni. A lengyelországi üzem felépítésében az Electrolux még az uniós támogatásokból is profitálhat, melyek részben a német adófizetők befizetéseiből származnak. Az Electrolux tervei szerint a nürnbergi AEG üzemet, ahol jelenleg 1700-an dolgoznak, 2007 végén zárnák be.
Az EU támogatási gyakorlatának jobb ellenőrzése érdekében Glos egyes esetekben beleszólási jogot követel a nemzetállamoknak. Követelését Glos a brüsszeli bizottsági döntéseinek a munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival magyarázza. Ezért a CSU politikus – aki egyúttal a közeli Schweinfurt Bundestag képviselője – azt javasolja: „Betiltandó a közösségi eszközökkel történő támogatás, amennyiben a nagyléptékű projekt egy üzem áttelítéssel áll kapcsolatban, s az jelentős munkahelyveszteséggel járna a közösség egy másik régiójában.” Glos a nagyprojektek határértékeként a 25 millió eurós nagyságrendet javasolta.
A miniszter kezdeményezésére akkor kerül sor, amikor az EU a strukturális alapok újraszabályozásáról tárgyal. Glos levelében kifejezetten utalt arra, hogy ezeket a tárgyalásokat nem kívánja akadályozni. Ugyanakkor a mostani EU támogatási gyakorlatot a CSU képviselője bosszantó politikai jelenségnek, nevezte.
Deutschland Radio (dradio.de)
A német közszolgálati rádióban Günter Verheugen visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint az EU bármilyen formában támogatná a nürnbergi AEG üzem bezárását és a termelés lengyelországi áthelyezését.
Az iparügyi biztos Brüsszelben kijelentette: nincsenek arra vonatkozó információi, hogy az új, lengyelországi üzem bármilyen támogatást kapna a közösség strukturális alapjaiból.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazinban Peter Gruber Az amerikai hadsereget az összeomlás fenyegeti című, washingtoni keltezésű cikkében ismertet egy, a Pentagonból kiszivárgott tanulmányt.
A 136 oldalas jelentés értelmében az afganisztáni és iraki bevetések olyannyira túlhajszolták, kizsigerelték és stresszbe hajtották a csapatokat, hogy a haderő az összeomlás szélére jutott.
Az Irakban állomásozó csapatok jelenleg „versenyt futnak az idővel.” A megszálló erők létszáma már most is túl alacsony ahhoz, hogy országban uralkodó erőszakot képesek legyenek megtörni. Ráadásul a Pentagon képtelen hosszabb távon fenntartani a csapatok rendszeres cseréjét.
„Csak azt kérdezem magamban, mennyi stresszt és terhelést képesek még a csapataink elviselni és főként azt, hogy meddig“ – óv a tanulmány szerzője, Andrew Krepinevich, a washingtoni Center for Strategic and Budgetary Assessments igazgatója, aki elemzését a Pentagon megbízásából készítette. Amennyiben a közeli jövőben nem változik a helyzet, katasztrofális változások fenyegetnek.
Jelenleg 136 ezer amerikai katona állomásozik Irakban, az év végéig 100 ezerre kívánják csökkenteni a létszámukat. Ezt Bush és Rumsfeld hatalmas sikerként és az iraki jövő érdekében tett fontos lépésként kívánja ünnepelni. Valójában ez a csapatkivonás nem a katonai helyzet javulásával, hanem a küszöbön álló kongresszusi választásokkal magyarázható. Az iraki háború egyre népszerűtlenebb az Egyesült Államokban, ezért a republikánusok a szenátusban és a képviselőházban elveszíthetik a többségüket. Jórészt ezért hirdették meg a részleges csapatkivonást.
Az utánpótlás is egyre súlyosabb gondokat jelent a Pentagonnak, hiszen a háborús veszteségek miatt ( Irakban több, mint 2200-an estek el és tízezrek sebesültek meg ) egyre csökken az önkéntesek száma. 2005-ben – először 1999 óta – nem tudták teljesíteni a toborzási tervet. A szükséges 80 ezer helyett kevesebb, mint 73 ezren jelentkeztek szolgálatra.
Most a Pentagon megpróbálja az önkénteseket pénzzel a hadseregbe csalogatni. A regruták „fejpénzét” megduplázták, s így már eléri a 40 000 dollárt. Szintén felemelték az újonnan jelentkezőknél az életkori határt 35-ről 40 évre. Jelentősen csökkentették a leendő katonákkal szembeni minőségi követelményeket. A rossz bizonyítvány, sőt már befejezetlen iskolai tanulmányok sem jelentik akadályát, hogy valaki a „világ legjobb” haderejének tagja legyen.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Lengyelország energia NATO-t javasol címmel tudósít a gázellátás folyamatosságát biztosítani hivatott varsói kezdeményezésről.
Lengyelország – tekintettel az újévi gázellátási problémákra – az energiaellátást biztosítani hivatott szövetség létrehozását kívánja az uniónak javasolni. A varsói kormány szakemberei „energia NATO-nak“ nevezik kezdeményezésüket. A Gazeta Wyborcza szerdai tudósításában számolt be arról, hogy a gazdasági minisztérium az elnök javaslatára egy olyan koncepción dolgozik, mely többek között közös gáztartalékok létrehozását javasolja, s kölcsönös segítséget ígér arra az esetre, ha egy tagállam gázellátása megszűnne. A tervben jól nyomon követhető a lengyel félelem, miszerint egy esetleges moszkvai konfliktussal elveszíthetik az életfontosságú orosz energiaszállításokat.
A javaslat mögött meghúzódó másik szempont a német-orosz balti-tengeri gázvezeték miatti lengyel aggodalom. Ezért Varsó azt javasolja, hogy az új vezetékek építését, valamint a meglevők szállítási kapacitásának bővítését ne kétoldalú akcióként, hanem e szövetség részeként határozzák el. A tervet hivatalosan a márciusi uniós csúcstalálkozón kívánják a lengyelek bemutatni. Varsó kezdeményezésében számít az ún. visegrádi államok – Pozsony, Prága, Budapest – támogatására, de nem tartják kizártnak, hogy Litvánia és Ausztria is társuljon e csoporthoz. A lengyel miniszterelnök a közelmúltban a gáz ügyében megkísérelt a három partnerországgal közös álláspontot kialakítani.
A lengyel diplomácia előterjesztése tekintetében még számos kérdésben bizonytalannak tűnik. A külügyminisztérium nyilvánvalóan az EU-n belüli megoldást javasol, míg a gazdasági tárca – a Gazeta Wyborcza információi szerint – szeretne unión kívüli államokat, mint Ukrajna és Moldávia is bevonni az energiapolitikai együttműködésbe, mivel ezek az országok szintén erősen függenek az orosz gázszállításoktól. A kormányzó Jog és Igazság Pártja EP képviselője, Szymanski azt javasolta, hogy ezt a szövetséget egészen Grúziáig terjesszék ki, és az együttműködésnek saját, az uniótól független intézményei legyenek.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
