Magyarországnak gyorsabb ütemben kell deficitcsökkentő lépéseket tennie annak érdekében, hogy az eurót 2010-ben be lehessen vezetni hazánkban – álllapította meg mai értékelésében az Európai Bizottság. Az unió által meghatározott új hiánymérséklő program határideje szeptember elseje lett, ahogyan azt már az előzetesen kiszivárgott információk alapján sejthető volt.
A bizottság az általa vizsgált tagállamok közül egyedül hazánk konvergenciaprogramját nem találta megfelelőnek.
A bizottság értékelése szerint a magyar kormány tervezett strukturális intézkedéseiből hiányoznak a szükséges mennyiségi meghatározások az intézkedések rövid és hosszú távú költségvetési hatásainak megítélésére. A múltbeli teljesítmények alapján a költségvetés a programban előrejelzettől eltérően is alakulhat. Emiatt alá kell támasztani, részletezni kell a program költségvetési stratégiáját, hogy biztosítani lehessen a túlzott hiány 2008-ra történő kiigazításával való konzisztenciát. Az Európai Bizottság egyúttal felkérte a magyar kormányt arra, hogy „tegye meg a szükséges lépéseket„ az idei és későbbi államháztartási célkitűzések teljesítésére.
A bizottság úgy látja: a program nem határoz meg középtávú célkitűzést a költségvetési egyenlegre nézve. Középtávú célkitűzésre a program költségvetési előrejelzései alapján sem lehet következtetni.
A brüsszeli testület arra a következtetésre jutott már 2005 novemberében is, hogy a magyar kormány által tervezett intézkedések nem elégségesek a 2005-re és a 2006-ra tervezett hiány elérésére.
Mint ismeretes, a testület immár hagyományosan az euróövezet gazdasági biztonságát garantáló nemzeti stabilitási programok, illetve az euróövezetbe igyekvők felkészülését irányító konvergenciaprogramok elemzésével kezdi az évet. Ez alól Magyarország sem volt kivétel, hazánk mellett Csehországot és Szlovákiát is hatékonyabb lépések megtételére sürgeti a bizottság – adta hírül a Bloomberg. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos ugyanankkor jelezte: a bizottság elégedett a magyar programban szereplő célkitűzésekkel, de az eljuttatott dokumentumból számos részlet hiányzik.
Veres: A kormány örül a szeptemberi határidőnek
A kormány örül annak, hogy Brüsszel elismerte a magyar gazdaság fejlődésének pozitívumait, és megadja a lehetőséget arra, hogy a kabinet nyugodt körülmények között hozza meg a konkrét döntéseket – kommentálta a bizottsági értékelést Veres János. A pénzügyi tárca vezetője szerint az Európai Bizottság a döntéssel kifejezetten rábízza Magyarországra, hogy mely területeken milyen lépéseket hajt végre annak érdekében, hogy megfelelő szintre csökkenjen az államháztartási hiány.
Az Európai Bizottság nem tekinti Magyarországot zárójelbe tett országnak – jelentette ki korábban a pénzügyminiszter két európai biztossal folytatott beszélgetésére hivatkozva a közszolgálati televízióban. Veres János ezzel reagált a Fidesz elnökének hétfői kijelentésére. Orbán Viktor hétfőn Brüsszelben a magyar államháztartási hiányra vonatkozó várható újabb figyelmeztetésre utalva ugyanis úgy fogalmazott: „Magyarországot most zárójelbe tették itt Brüsszelben. Három hónapig reménytelen országnak számítunk.”
„Brüsszelben más ember nem látja így Magyarországot, Brüsszelben más ember így nem nyilatkozik„ – vélte Veres János, aki kijelentette, két európai biztossal is beszélt, akik cáfolták, hogy az Európai Bizottság hivatalos álláspontja lenne az, hogy Magyarországot zárójelben lévő országnak tekintik. Elmondása szerint a biztosok által szerdán tárgyalandó dokumentum azt tartalmazza, hogy a magyar konvergenciaprogram végrehajtásának konkrét intézkedéseivel kapcsolatban szeptember 1-jéig ad határidőt Magyarországnak.
Magyar Néppárti Delegáció: Ismét a szégyenpadon Magyarország
Minden eddiginél súlyosabbnak ítéli a mostani – harmadszori – brüsszeli bukást az Európai Néppárt magyar delegációja. Szerdán kiadott közleményük szerint míg korábban a végrehajtás volt rossz, most maga a program bizonyult alkalmatlannak. „Gyurcsány Ferenc kormánya nem merte bevallani, hogy a 2010-es bevezetés már elképzelhetetlen, de gyáva volt ahhoz is, hogy a választások előtt leírja, mire lenne szükség az erőltetett bevezetés érdekében” – fogalmaz a közlemény.
Az Európai Néppárt magyar képviselői fájdalmasnak tartják, hogy a kormány látszatpolitikára és önreklámozásra fecsérli az idejét, ahelyett, hogy az ország javára cselekednék. Felszólítják a kormányt, hogy a választásokig hátralévő időben ne rontsa tovább a helyzetet, ha már annak javítására képtelennek bizonyult.
Az Európai Bizottság megfogalmazása a néppárti magyar képviselők szerint egyértelműen utal arra, hogy az ismételten kozmetikázott magyar költségvetés miatt elvesztettük szavahihetőségünket.
A közlemény kiemeli: hazánkat csupán az új kormányra való várakozás és az ebből fakadó bizalom mentette meg a hibás pénzügyi és gazdaságpolitika okozta közvetlen kártól: a kohéziós alapból való részesedésből való kizárástól. A brüsszeli elmarasztalás közvetett hatásaiért – például egy esetleges jelentős tőkekivonás drámai következményeiért – a felelősséget viszont még a leköszönő kormány viseli.
Becsey: A helyzet robbanásveszélyes
Becsey Zsolt, a Fidesz listáján megválasztott európai parlamenti képviselő külön közleményben is felhívta a figyelmet a jelenlegi kormány felelősségére, hogy az „olyan költségvetési politikát folytasson, amely nem lehetetleníti el a következő kabinet működését”.
Becsey hangsúlyozza: a bizottság „visszafogott stílusa sem feledtetheti: a helyzet Magyarországon robbanásveszélyes, hiszen a befektetők hirtelen tőkekivonása a forint árfolyamának drasztikus leértékelődését és a nyugdíjak, bérek elértéktelenedését vonhatja maga után”.
Fazekas: Bizalom a kormány gazdaságpolitikájának
Fazakas Szabolcs, az EP szocialista képviselője viszont úgy ítéli meg: az Európai Bizottság gyakorlatilag bizalmat szavazott a magyar kormány gazdaságpolitikájának azzal, hogy szeptemberre kéri az új konvergenciajelentést. Erről szerdán nyilatkozott Brüsszelben azután, hogy megjelent az Európai Bizottság értékelése a magyar gazdaság állapotáról és a konvergenciakritériumok teljesítéséről.
A magyar képviselő elmondta: várható volt, hogy a decemberi jelentést nem fogadják el, de az a tény, hogy sem azonnali intézkedést, sem valamiféle büntetést nem irányoztak elő, mutatja, hogy a konkrét adatok elemzésénél már készek voltak figyelembe venni a gazdasági és politikai hátteret is.
Az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke úgy vélte: az Európai Bizottság ezzel a döntéssel azt akarta elkerülni, hogy bármilyen formában beleavatkozzon a magyarországi választási csatába.
Párttársához hasonlóan nyilatkozott Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese is szerdán. Burány szerint az Európai Bizottság értékeléséből az derül ki, hogy Brüsszel egyre inkább megértő a kormány céljait illetően.
Mint arról korábban beszámoltunk, a magyar kormányt sok kritika érte az elmúlt évben a magas államháztartási hiány miatt. Az uniós intézmények mellett hitelminősítők, befektetőházak és piaci elemzők is aggodalmaiknak adtak hangot a maastrichti feltételek 2008-as teljesítését illetően.
A magyar kabinet a módosított konvergenciaprogramot december elején nyújtotta be. Ez némileg borúsabb képet fest a korábbi verzióban megismertnél, de a végcél ugyanaz: 2008-ra Magyarország ERM II-képes lesz, és 2010-ben bevezetheti a közös európai valutát. A Pénzügyminisztérium konvergenciaprogramja szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 6,7 százalékra, az infláció pedig 2,4 százalékra csökken 2008-ra. A piac nem túlzottan hisz az újabb ígéreteknek, mivel úgy vélik, ismét a célhoz szabták a programot.
(Info Rádió, ebroker.hu)
