Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív napilap „Szükségünk van erre a munkaerőre” címmel ír az osztrák kormányzatra nehezedő, egyre növekvő nyomásról. Egyre több osztrák szeretné ugyanis, ha Bécs végre megnyitná munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt. Mind az osztrák gazdaságon belül, mind a kelet-európai uniós tagállamokban egyre hangosabban követelik, hogy bontsák le végre a haszontalan és a gazdasági növekedést is gátló szabályokat.
Ausztriában számos ágazatban panaszkodnak munkaerőhiányra, melyet már képtelenek az országon belül fedezni. A szomszédos országokban, de a brüsszeli bizottságban is nő az osztrák viselkedéssel szembeni értetlenség. A bécsi munkaügyi miniszter, Martin Bartenstein például úgy fogalmazott, országa szeretné kihasználni a keleti munkaerő kizárására kapott hét esztendős átmeneti szabályozást.
„Szükségünk van erre a munkaerőre, de nem jutunk hozzá” – panaszolja az osztrák szállodaszövetség egyik munkatársa. Az időszakos munkavállalási engedélyek kontingense nem elég arra, hogy a 2006-os igényeket fedezze. Míg 2005 nyarán a turizmus területén 6455 személyt alkalmazhattak, addig ez a szám idén már 5902-re csökkent.
Munkaerőhiányra panaszkodik az osztrák mezőgazdaság is, különösen a biogazdálkodók szeretnének az olcsó és szorgalmas keleti munkaerőhöz hozzájutni. A belföldi munkaerő keresése eredménytelen volt, s hiába termel egész évben az üvegházaiban, legfeljebb szezonális munkaerőimport-engedélyre számíthat – fogalmaz egy münchendorfi gazda. Ha most kezdené, akkor valószínűleg az egész üzemét keletre telepítené. Az osztrák mezőgazdasági kamara elemzése is hasonló következtetésre jut: ők is a munkaerő igényüket belföldi forrásból kielégíteni.
A kormány azzal igazolja az átmenetei szabályozás melletti kitartását, hogy továbbra is hatalmas a bérkülönbség Ausztria és szomszédai között, valamint még mindig nem érték el a célul tűzött teljes foglalkoztatottságot. A lengyel uniós miniszter, Jaroslaw Pietras szerint ezek az érvek „hamisak”, hiszen a most érvényben lévő korlátozások csak a feketemunkát segítik, és az olcsó munkaerőből a régi uniós tagállamok profitálnak.
Hasonló volt a hangütés a visegrádi államok hétvégi prágai találkozóján is. Az EU-parlamentnek és a tagállamoknak elküldött dokumentumban a munkaerőpiacok teljes megnyitását követelték május 1-ig, a tagságuk második évfordulójáig. Érvelésük szerint a „régi Európában” a keleti munkavállalók rohamától való félelmek nem igazolódtak.
Az uniós bizottság által készített jelentés ugyan kimondottan nem szólítja fel a munkavállalást korlátozó országokat álláspontjuk megváltoztatására. Ennek ellenére amellett érvel, a tagállamok, „alaposan mérlegeljék”, hogy a korlátozások meghosszabbítása a jelenlegi tapasztalatok fényében tényleg szükségszerű-e. A szerdán Brüsszelben hivatalosan is bemutatásra kerülő elemzés rámutat arra, hogy a munkavállalók kelet-nyugati irányú hulláma igen korlátozott maradt, s az EU munkaerőpiacát lényegileg nem befolyásolta.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin Steuer mehet Torinóba címmel tudósít a berlini tartományi bíróság ítéletéről, ahol formai okok miatt érvénytelenítették az olimpiai bizottság január 25-i döntését, amikor Stasi-ügynöki múltja miatt kizárták az edzőt a téli játékokra utazó csapatból. A döntés alapján a jégtáncedző, Ingo Steuer fogja a téli olimpián német színekben induló Aljona Savcsenko és Robin Szolkovi Eb ezüstérmes párost kísérni.
A berlini tartományi bíróság hétfőn elutasította a Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB) fellebbezését, és helyt adott a 39 esztendős sportvezető tiltakozásának, melyet a téli játékokra utazó csapatból történő kizárása ellen nyújtott be.
„A NOB eljárásában nem találhatóak meg a jogállami eljárás elemei” – indokolta döntését Wolfgang Krause bíró. A NOB-nak még lehetősége van eme határozat ellen fellebbezést benyújtania.
Teljesen máshogyan beszél nyilvánosan és a magánbeszélgetéseiben Magyar Péter a nyugdíjasokról