Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák fővárosi napilapban Edith Oltay Munkanélküliség: védekezésben a kormány című, Az ellenzéki Fidesz adja meg a kampány témáját alcímű írásában tudósít a magyarországi választási küzdelemről.
Éleződik a magyar pártok közötti kampány hangneme – közli a Wiener Zeitung. Hat héttel az április 9-re kiírt parlamenti választások előtt a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Fidesz-MPSZ teljes erejével megkezdte a választási küzdelmet. A Fidesz a kormányzó szocialistákat a „munkanélküliség pártjának” nevezte, amivel a foglalkoztatás problematikáját állította a kampány közepébe.
Láthatóan okosan választotta meg kampánytémáját a Fidesz, hiszen az Eurobarométer közvéleménykutatása szerint a magyarok többsége a munkanélküliséget tartja az ország legnagyobb problémájának, míg az általános gazdasági helyzetre a második legnagyobb kihívásként tekintenek.
Orbán Vikor bejelentette, hogy a Fidesz választási győzelme esetén a munkanélküliség csökkenését a társadalombiztosítási járulék 29-ről 19 százalékosra történő harmadolásával kívánja elérni – emlékeztet a lap. A Fidesz kampányfőnöke, Rogán Antal azokra a számításokra hivatkozott, amelyek szerint a tervezett járulékcsökkenés egy éven belül 120-150 ezer új munkahelyet eredményezhet. Az MSZP ezt a javaslatot azonnal visszautasította, ám a szocialisták nem rendelkeznek saját konkrét elképzelésekkel, miként tudnák a foglalkoztatottságot növelni. A liberális gazdasági miniszter Kóka János javaslata, mely a gazdaságnak az egységes, 20 százalékos adókulcs bevezetésével kívánna lendületet adni, magán a kormányon belül sem talált többségre.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban az amerikai történész, Robert Gerald Livingston Joschka F. pesszimizmusa című írásában ismerteti a volt német külügyminiszter és Jimmiy Carter korábbi amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadójának, Zbigniew Brzezinskinek washingtoni vitáját a transzatlanti kapcsolatokról.
Mindketten keményen bírálták a Bush-kormányt, de alig vesztegettek néhány szót a Fehér Ház két legégetőbb problémájára: az iraki háborúra, valamint a terror elleni hadjáratra. „Irak?” – kérdezte Fischer megvetően. „Arról nem akarok beszélni. Abban már egyszer megégettem magam.”
Irán kapcsán Brzezinski és Fischer is azt követeli, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy vegyen részt a kétoldalú megbeszéléseken, mint tette azt Észak-Koreával. „Búcsúzzatok el a rezsimváltás ötletétől” – javasolja Fischer Iránra tekintve. „Próbáljátok meg az országot izolálni, de ez nem lesz olyan egyszerű!” – figyelmeztetett. Fischer javaslata szerint egy hosszú folyamat végén normalizálni kell az amerikaiak-európaiak Teheránhoz fűződő kapcsolatait. Az Iránnal szembeni szankciók sem zárhatóak ki, főként ha Teherán nem hajlandó a nukleáris fegyverek készítésére vonatkozó terveit feladni – tette hozzá.
Mindketten kifejezték reményüket, hogy lehetséges a megegyezés a muzulmán államokkal, hiszen az iszlám szélsőségesek ott is a kisebbséget alkotják. Ha az Európában élő mérsékelt muzulmánokat erősíteni lehetne, ők kedvező hatást gyakorolhatnának a közel-keleti viszonyokra- vélekedett Fischer.
A volt német külügyminiszter az aktív politizálásból történő visszavonulását követően még nem találta meg teljesen a helyét, de nyilvánvaló, hogy a külföldi politizálás jobban izgatja, mint az otthoni. Egyes hírek szerint Fischer egy szemesztert szeretne tanítani a tekintélyes Princeton egyetemen. s mielőtt Washingtonba jött volna, találkozott New Yorkban az ENSZ főtitkárral, Kofi Annannal, hogy kitapogassa milyen esélyei lennének egy ENSZ megbízatásra egy olyan szervezetnél, ahol a víziók és a nagy ívű feladatokat saját tehetségéhez megfelelőnek találná. Hiszen az egy olyan hely, ahol az általa annyira szeretett közéleti szerep biztos lenne – teszi hozzá a Der Spiegel.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Uwe Schmitt Busht a republikánusok lázadása fenyegeti című cikkében ismerteti az elnök párttársainak rebellióját. Úgy tűnik, az Egyesült Államokban a republikánus politikusok valamiért nem hisznek a piac mindenhatóságában, mert láthatóan meg kívánják akadályozni, hogy egyes kikötőiket az Egyesült Arab Emirátusoknak adják el.
Az amerikai kormány által már engedélyezett terv, miszerint eladnák meghatározó kikötők üzemeltetését egy, az Egyesült Arab Emirátusokból származó állami vállalatnak, példátlan tiltakozást váltott ki a kongresszusban. Republikánusok és demokraták a terror elleni harcban megmutatkozó hanyagságot vetnek az elnök szemére.
Miután az amerikai kormány tizenkét minisztériuma hozzájárult, így nem tájékoztatták az elnököt arról, hogy megszületett a döntés meghatározó amerikai kikötőknek – New York, New Jersey, Baltimore, Philadelphia, Miami és New Orleans – a Dubai Ports World cégnek történő eladásáról. Ez az első valódi republikánus lázadás Bush idejében, ami méreteiben láthatóan meglepte az elnököt. A tiltakozás a választókörzetekben fortyogó elégedetlenségből fakad, valamint abból a félelemből, hogy most a képviselők fognak megfizetni az elnök folyamatosan romló – már alig 40 százalékon tanyázó – népszerűsége miatt. A demokraták pedig láthatóan nem tudtak ellenállni a csábításnak, miszerint saját pályáján, a terror elleni háborúban verjék meg az elnököt. A magát háborús elnöknek nevező Bush 2004-ben több, a terror elleni háborúval foglalkozó beszédének helyszínéül éppen tengeri kikötőket választott, mert azok az ország legvédtelenebb határszakaszai.
A lázadó republikánusok számára az egyik legfontosabb szempont, hogy számos szeptember 11-i merénylő Dubaiból származott. „Aki ma az arab világban a barátunknak számít, az holnapra az ellenségünk lehet” – hangzik a kongresszusban a jelszó.
Az elnök számára nyilvánvalóan kellemetlen meglepetésnek számít a lázadás, így Bush időközben már óvatosabban fogalmaz a vétó fenyegetését illetően is. A Fehér Ház szóvivője, Scott McClellan, egy rendkívül békülékeny gesztussal elismerte, hogy „ebben az esetben a kongresszussal korábban kellett volna egyeztetnünk, illetve őket informálnunk”. Az elnök tanácsadói megpróbálják vezető republikánusok számára elmagyarázni, a Dubai Ports számára miért nem tették kötelezővé a tárgyalásokon, hogy üzleti iratait az Egyesült Államokban tárolja és egy amerikai állampolgárt jelöljön meg az állami szervekkel történő kapcsolattartásra.
Függetlenül az ügy kimenetelétől, vitathatatlan a kikötők védtelensége különösen nukleáris támadásokkal szemben. Csak a konténerek 5 százalékát vizsgálják át, és az említett hat kikötőből csak egyben található sugárzásmérő készülék.
origo.hu
Összeverték a románok, mert magyar - videó
