Vitalij Koval, Ukrajna mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere a héten bejelentette, hogy már a reménybeli csatlakozásuk előtt létrehoznak egy uniós pénzek kifizetését szolgáló ügynökséget. Az ukrán agrárminiszter úgy fogalmazott: „Szükségünk van egy kifizető ügynökségre, hogy felkészülhessünk az Európai Unió közös agrárpolitikájában (KAP) való részvételre, valamint hogy hozzáférhessünk az előcsatlakozási támogatási eszközökhöz.”

Koval hozzátette, hogy
Ukrajna, még anélkül is, hogy az EU tagja lenne, potenciálisan kaphat majd finanszírozást gazdálkodóink támogatására. Bár Ukrajna nem tagja az EU-nak, a Kifizető Ügynökség lehetővé teszi az európai támogatási mechanizmusok igénybevételét – a vonatkozó uniós határozat elfogadásától függően –, és felkészíti a gazdálkodókat az Európai Unióban már hatályos programokhoz hasonló projektekben való részvételre. Ugyanakkor a gazdálkodók állami költségvetési támogatását is kizárólag a Kifizető Ügynökségen keresztül fogják biztosítani.
Az ukrán miniszter szerint „a Kifizető Ügynökség létrehozása befektetés Ukrajna mezőgazdasági jövőjébe. Ez egy valódi mechanizmus, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy stabil, átlátható és célzott támogatásban részesüljenek az európai szabályok szerint. Ugyanakkor az uniós politikába való integráció egyik kulcsfontosságú eleme. Ezért a Kifizető Ügynökség elindítása nem csupán technikai feladat, hanem stratégiai lépés Ukrajna európai uniós tagsága felé vezető úton.”
Ukrajna agrárminiszterének mondandója feltűnően egybecseng Brüsszel nemrég felvázolt stratégiájával, amely szerint a gyorsított tagfelvételi eljárással párhuzamosan már most elkezdik megnyitni a belső piacokat Ukrajna előtt – például a védelem és biztonság, az energia, valamint a konnektivitás területén. Marta Kos bővítési biztos június elején arról számolt be, hogy „uniós tagállamokkal közösen a Bizottság olyan lehetőségeket vizsgál, amelyek egyszerűsítenék a csatlakozási eljárásokat, hogy a kétoldalú ügyek ne hátráltathassák a bővítést ebben a nagyon érzékeny geopolitikai helyzetben.”
Kos korábban bevallotta, hogy ezer ember dolgozik Brüsszelben azon, hogy Ukrajna minél előbb az Európai Unió tagja lehessen. Ráadásul ő sem titkolja: Ukrajna csatlakozási folyamata két-háromszor gyorsabb, mint a többi tagország esetében volt.
A piacnyitások, a tárgyalási fejezetek idejekorán és rohamléptékben történő végigtárgyalása, a vétólehetőségek szűkítése és az előcsatlakozási kifizetések megindítása Ukrajna irányába mind azt célozzák, hogy kész helyzet elé állítsák a tagországokat. Így rövid időn belül Brüsszel azzal tudna érvelni Ukrajna gyorsított csatlakozásának szentesítése mellett, hogy az a gyakorlatban már úgyis megtörtént.