A magyar háztartások devizakitettségének mértéke nem számít nagynak a régióban, legalábbis a magas irányadó rátájú országokhoz képest. A devizahitelek növekedési ütemét tekintve viszont tagadhatatlanul Magyarország számít éllovasnak a környező államok között – írja a Világgazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ez év januárjában a háztartások hiteleinek 30 százalékát tartották nyilván idegen fizetőeszközben – többnyire svájci frankban –, ez hozzávetőlegesen 1150 milliárd forintot jelentett. Ezzel szemben Lengyelországban a nemzeti bank által kimutatott hitelállomány 63,9 százaléka devizaalapú kölcsön, a romániai háztartások – igaz, csak ingatlancélú – hiteleinek pedig mindössze alig több mint tizedét tartják nyilván lejben.
A növekedési tendenciákat tekintve egyértelműen Magyarország áll az élen: a háztartási szektornál lévő devizahitelek állománya januárban – 750 milliárdos bővülést követően – csaknem háromszorosa volt az egy évvel korábbinak, a forintkölcsönök viszont tizenkét hónap alatt nem egészen ötvenmilliárd forinttal gyarapodtak. Szintén dinamikus, bár kevésbé látványos bővülés mutatkozott Lengyelországban: ott a devizahitelek állománya csaknem háromnegyedével emelkedett.
Az árfolyam- és kamatkockázatokkal járó devizaalapú kölcsönök terjedése nem arat osztatlan sikert az érintett országokban. A kockázatokra Magyarországon is felhívta a figyelmet több intézmény, így például a pénzügyi felügyelet, a jegybank és a Magyar Bankszövetség.
(Világgazdaság)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
