Handelsblatt (handelsblatt.com)
A düsseldorfi gazdasági napilap Kína elmaradt a tervtől című írásában ismerteti a véget ért ötéves terv mérlegét. E tekintetben a pekingi vezetésnek el kellett ismernie, a legfontosabb célokat elvétették. Az ország sokkal több energiát használ fel, mint tervezték, túlzottan sok mezőgazdasági területet tettek tönkre az elmúlt időszakban és még rosszabb a környezetvédelmi helyzet, mint várták.
Ezt a negatív mérleget vonta az állami Xinhua hírügynökség a vasárnap kezdődő népi kongresszus előtt, melynek döntenie kell a 2010-ig terjedő ötéves tervről is. A kongresszus legfontosabb témái között ott található, a növekedés határai, a növekvő bevételi olló, valamint a parasztok rossz gazdasági helyzete. Többek között e kérdésekről fog referálni Ven Csia-pao kormányfő nyitó beszámolójában. Tekintettel a növekvő szociális feszültségekre a párt balszárnya vitát robbantott ki a követendő reformlépésekről. A küldöttek bírálták az „egyenetlen gazdasági és szociális növekedési stílust.” A „gyors és átgondolt gazdasági növekedés” a reform és fejlesztési kérdések minisztere, Ma Kai szerint, továbbra is a „legfontosabb cél”.
A súlyos hiányosságokat felmutató mérleg a következő, 2010-ig terjedő tervcélok elérését is megnehezíti. Így például az ipari energiafelhasználás – a gyenge hatékonyság miatt – 27 százalékkal magasabb a tervezettnél. Éppen ezért igen ambiciózusnak tűnik az új terv is, mely 2010-ig 20 százalékkal csökkenteni kívánja a termelési egységenkénti energiafelhasználást. Kína ma a második legnagyobb energia felhasználó és széndioxid termelő a földön.
A mezőgazdasági termőterületek védelmét sem sikerült az elvárásoknak megfelelően biztosítani. Ez az építkezések és a városok növekedése miatt 122 millió hektárra csökkent, annak ellenére, hogy a tervek szerint a minimum 128 millió hektár lett volna. A földek kisajátítása, valamint az emiatt létrejövő feszültségek alkotják az ülés 3000 küldöttje által megvitatandó egyik legfontosabb kérdést. Szintén elvétették a környezetvédelmi célokat is: nem sikerült a káros anyag kibocsátást tíz százalékkal a 2000-es arányok alá csökkenteni. Pontos számok ugyan nem szerepelnek a jelentésben, de a társadalomtudományi akadémia elemzése szerint ma Kína számít a Föld legnagyobb energia- és nyersanyag pocsékoló országának.
Die Presse (diepresse.com)
Lengyelország: Hosszútávon jobbak az esélyei, mint Spanyolországnak című cikkében Martin Kugler az új uniós tagállamok és a mediterrán térség felzárkózási esélyeit hasonlítja össze. Szerinte az EU története azt is megmutatja, hogy a gazdasági konvergencia nem csak tudományos fogalom, hanem viszonylag rövid időn belül valósággá válhat. A földközi-tengeri EU államok uniós tagságuk előtt szintén hatalmas gazdasági deficittel küzdöttek. Ma a kelet-európai országok ott tartanak, ahol 50 éve a dél-európai országok álltak. Magyarország Franciaországgal összevetve termelékenység tekintetében nagyjából ott található, ahol Görögország az ötvenes években.
Keleten az ipar és szolgáltatások korszerűsítésének jelentősége sokkal nagyobb, mint korábban. A termelékenységi különbségek egyes gazdasági ágak között ugyanis jelentősebb Keleten, mint anno, a Földközi-tenger medencéjében volt. Ez az eredmény annyit jelent, hogy a keleti országok gazdasági felzárkózása tovább fog tartani, mint a déliek esetében történt.
A keletiek azonban hosszútávon jelentős versenyelőnnyel rendelkeznek. Bármilyen eredményes is volt Spanyolország, 1990 óta nem tudott javítani a pozícióján. Ennek okát a közgazdászok a spanyolok rossz oktatási rendszerében vélik megtalálni, ez a hátrány azonban csak nehezen orvosolható. A kelet-európaiak ezzel szemben már ma is remekül képzettek. Ezért hosszú távon az olyan országoknak, mint Lengyelország, vagy Csehország az uniós átlaghoz történő felzárkózási esélyei sokkal jobbak.
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
