Román tiltakozás a székely nagygyűlés ellen

Bizonytalan, hogy megnyílik-e március 11-én a horgosi átkelő a magyar-szerb határon. Hargitai román egyesületek és alapítványok tiltakoznak a március 15-i székely nagygyűlés ellen. Markó Béla (RMDSZ) elismerte: romlott a viszony a román kormánykoalícióban. Jövő hét végog kiderül, kik indulnak Szlovákiában a júniusi választáson az esélyesebb pártok listáin.

Mi lesz a horgosi határátkelővel?

Megvan a remény arra, hogy a Szeged és a magyar-szerb országhatár közötti autópálya-szakasz átadásával március 11-én megnyitják a forgalom előtt az új horgosi határátkelőhelyet is. A napokban a magyar Belügyminisztérium képviselői a szerbiai Pénzügyminisztériumban tárgyalva átadták a határátkelő régi épületei rendezésének javaslatát. A magyar és a szerb félnek ugyanis az autópálya-forgalom keretében nem biztosítható – például kerékpárral történő – határátkelés kérdését is meg kell oldania.

Azt azonban még mindig nem tudni bizonyosan, lesz-e készség a szerbiai üzemeltető részéről, hogy az autópályára irányított forgalom a határ szerbiai oldalán is végre zavartalanul bonyolódjon az új átkelőhelyen át – akár úgy, hogy a kísérőlétesítmények beüzemelése nem történik meg.

Az új határátkelőt még tavaly ősszel át kellett volna adni a forgalomnak, mivel májusban befejeződtek az építési munkálatok. Az épületegyüttes azóta is üresen áll, mert azóta sincs működési engedélye, s emiatt átadása sem történt meg. A többszöri halasztás egyik oka, hogy nem született döntés a területi illetékességről, nem tudni, ki a létesítmény üzemeltetője.

(Magyar Szó Online)

Román tilatkozás a székely nagygyűlés ellen

Tiltakoznak a március 15-i székely nagygyűlés ellen a Hargita megyei román egyesületek és alapítványok. (A nagygyűlést Székelyudvarhelyen tervezik megtartani – a szerk.) A Háromszéknek tegnap eljuttatott levelében az öt Hargita megyei román egyesület és alapítvány kifejti: tagjaik „megdöbbenéssel követik, hogy a szélsőséges kihívás ilyen méreteket ölt, miközben a jelenlegi hatalom felőrlődik az apró súrlódásokban, amelyek nem lényegesek a nemzeti érdek szempontjából”. A levél aláírói szerint a nagygyűlésnek negatív vetületei lehetnek a térségben számbelileg kisebbségben élő románokra nézve, akiknek problémáival a román kormány soha nem foglalkozott komolyan. A román civil szervezetek aggodalmukat fejezik ki a Székely Nemzeti Tanács (a március 15-i rendezvény szervezője – a szerk.) külföldi akciói kapcsán is, amelyek célja az, hogy Románia EU-csatlakozásának feltételéül szabják Székelyföld autonómiájának garantálását – írják.

(Háromszék/Erdély.ma)


A román nacionalista retorikát bírálta Markó

Markó Béla, az RMDSZ elnöke tegnap sajtótájékoztatón kijelentette: vita alakulhat ki a parlamentben a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Kartájának ratifikációja kapcsán. (A kisebbségi nyelvhasználat szempontjából rendkívül fontos törvénytervezetet csütörtöki ülésén fogadta el a román kormány – a szerk.) Az RMDSZ elnöke bírálta az ultranacionalista diskurzus erősödését, példaként említve a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzetet és a Gozsdu Közalapítvány ügyében fellángoló vitákat. Markó hangsúlyozta: normális körülmények között a kartát gond nélkül ratifikálni kellene, mivel erősíti az anyanyelvű oktatásról, valamint az anyanyelvhasználatról szóló alkotmányos és egyéb törvényes előírásokat.

Markó Béla ugyancsak a sajtótájékoztatón figyelmeztette koalíciós partnereiket, hogy az RMDSZ nem hajlandó a továbbiakban egyoldalú támogatást biztosítani, a koalíciónak kompromisszumokat kell kötnie. – Az utóbbi időszakban egyáltalán nem értjük meg egymást a demokrata párti kollégákkal. Nyilvánosan és a koalíciós üléseken is határozottan közöltük, hogy csak a kölcsönösség elve szerint vagyunk hajlandóak együttműködni – mondta Markó Béla, aki elismerte, hogy a koalícióbeli viszonyok romlottak az utóbbi hónapokban.

Marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Markó beszélt a Gozsdu-alapítvány körüli vitáról is. Kijelentette, a Gozsdu Közalapítvány kérdése nem érinti közvetlenül az RMDSZ-t, de veszélyeztetheti a román–magyar kapcsolatok megfelelő alakulását. – Szinte precedens nélküli eset lesz, ha a parlament nem ratifikálja a kormány által már jóváhagyott egyezményt – mondta, hozzátéve: a kérdés nyomán fellángolt ,,nacionalista retorika” ellenére a Gozsdu Közalapítvány keretet biztosítana az együttműködéshez, valamint ahhoz, hogy Budapesten román kulturális rendezvényeket tartsanak, és romániai fiatalok tanulmányi ösztöndíjakat kapjanak.

(Háromszék/Erdély.ma)

MKP: eddig 15 név biztos

Legkésőbb a jövő hét végén kiderül, kik indulnak Szlovákiában a júniusi választáson az esélyesebb pártok listáin. Néhány nevet már most sejteni lehet, ám jelen pillanatban csak egyetlen erő van – a Magyar Koalíció Pártja (MKP) –, amely már az előkészületi szakaszban sem félt nyilvánosságra hozni annak a 15 személynek a nevét, aki biztosan a listára kerül, és akit az országos elnökség javasol. A régiókban viszont még folyik a jelöltek kiválasztása, az esélyek latolgatása. Aki ugyanis indul, annak becsületbeli nyilatkozatot kell aláírnia, hogy 2006. december 31-e után csak maximum két választott tisztséget fog betölteni. El kell tehát dönteni, aki már bekerült a megyei parlamentbe, s kacsingat a polgármesteri vagy a helyi önkormányzati funkció felé is, vajon megpályázza-e júniusban az országos parlamenti posztot, s később a helyhatósági voksoláson már ne is induljon, vagy a júniusit hagyja ki, s majd decemberben folyamodjon a polgárok bizalmáért. Az MKP egy fontos kritériumot fogalmazott meg: a listára kerülő személy nem szerepelhet a valamikori StB-ügynökök listáján. Nem hivatalos kritérium, de ajánlás, hogy a jelöltek járassák magyar iskolába gyermekeiket, nevüket is magyarosan írják. Ezenkívül olyan személy legyen, aki nem nyilvánult meg a párt ellenében, nem hozott szégyent az MKP-ra. Az európai parlamenti választások előtt tesztelték a szakmai felkészültséget és az idegennyelv-tudást is. Most ettől eltekintettek, ám kritériumként szabták meg, hogy az első harminc helyre jelöltek valamilyen ágazat szakemberei legyenek, hogyha az MKP kormánypozícióba kerül, ne okozzon gondot az esetlegesen neki jutó minisztériumokat „elfoglalni”.

Az MKP országos tanácsának megbízott elnöke az Új Szónak elmondta: az elnökség által kiválasztott 15 név mellé másik tizenötöt a régiók javasolnak (a Pozsonyi Kerületi Tanács egy jelöltet, Nagyszombat négyet, Nyitra hatot, Besztercebánya és Kassa pedig kettőt-kettőt állíthat), a konkrét sorrendet az országos tanács állapítja meg jövő szombaton. Vélhetőleg az első helyeken a párt legfőbb tisztségviselői lesznek, ahogyan ez eddig is volt. Ezenkívül a járási konferenciák fogják eldönteni, hogy a 31. helytől a 150.-ig kiket javasolnak a listára – tette hozzá Farkas Iván.

(Új Szó Online)