A jegybank monetáris tanácsa kockázatokra figyelmeztet

Kockázati tényező a pénzügyi intézményrendszerben, hogy az államháztartás tartozásának, valamint az ország nettó külföldi adósságának a GDP-hez viszonyított aránya továbbra is emelkedik – olvasható a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ma közzétett állásfoglalásában. A testület felhívta a figyelmet a költségvetési kiigazítás fontosságára.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ma közzétette a pénzügyi stabilitásről szóló állásfoglalását.

A tanács úgy véli, a pénzügyi intézményrendszer alapvetően egészésges, de vannak kockázati tényezők, melyek negatív hatást gyakorolhatnak a stabilitásra. Ilyen például, hogy a gazdaság hosszú távon nem fenntartható pályán halad. Ezt jelzi, hogy az államháztartás tartozásának, valamint az ország nettó külföldi adósságának a GDP-hez viszonyított aránya továbbra is emelkedik. Bár 2005-ben a GDP arányában csökkent az ország külső finanszírozási igénye, és emelkedett a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás, a külső egyensúlyhiány rendkívül nagy maradt, s ez a gazdaságot sérülékennyé teszi – áll a jelentésben. A globális befektetői környezet kedvező volta miatt a forint árfolyama viszonylag stabil maradhatott, de bármikor megváltozhat a világpiacon a helyzet, s ez gondot jelenthet. A testület mindezek alapján felhívja a figyelmet a költségvetési kiigazítás szükségességére.

A jelentés külön kiemeli a tartós forintgyengülésben rejlő kockázatokat. A forint mélyrepülése különösen a devizahitelekkel rendelkező ügyfelek terheit növelné meg, ezzel számottevő veszteséget okozva az ügyfeleknek és a bankoknak egyaránt. „Mindez a banki hitelveszteségek növekedésén túl a hitelkereslet visszaeséséhez és a bankokba vetett bizalom esetleges csökkenéséhez vezethet, ami visszavetheti a pénzügyi közvetítés hatékonyságát és korlátozhatja a jövőbeli fejlődési lehetőségeit. Mind a lakossági, mind a vállalati adósságon belül egyre jelentősebb arányt képviselnek az árfolyam-kockázatokkal szemben nem fedezett banki devizahitelek. A háztartási hitelezésben rendkívül aktív pénzügyi vállalkozásokra szintén a devizahitelezés a jellemző, ezért a pénzügyi közvetítőrendszer szempontjából jelenleg ez a folyamat tekinthető a legfőbb kockázati tényezőnek„ – áll a jelentésben.

A jelentés szerint kedvezőtlen, hogy az az intézményi befektetők elsősorban az államot finanszírozzák, a többi szektor között forrásallokációs szerepük korlátozott. A hiteles költségvetési korrekció a magas finanszírozási igény és a kockázati prémium mérséklődésével járna, ez megteremtené a lehetőséget az állampapíron kívüli alternatív befektetési portfolió kialakítására és fenntartására.

Forrás: Napi Online