időjárás 27°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Árokásók és árokbetemetők

MNO
2006.04.05. 12:20

Míg a 2002-es választások után az MSZP-SZDSZ koalíció első miniszterelnöke ígérete szerint az egész Magyarország érdekét kívánta képviselni, mondván nincs két Magyarország, addig a jelenlegi parlamenti választásokat megelőző kampányban a koalíció második kormányfője beszédeiben újra két Magyarország közötti választásra szólít fel. Orbán Viktor szerint a nemzet alapvetően nem megosztott. Úgy véli: a magyar szolidaritás „az az alap, amelyen együtt állhatnak jobb- és baloldaliak”.

A 2002-es választások nyomán kormányra kerülő MSZP-SZDSZ koalíció első miniszterelnöke a megválasztása előtti parlamenti beszédében megfogadta, hogy nemcsak azok miniszterelnöke lesz, akik rá szavaztak, hiszen “nincs két Magyarország”. “Nem a fél, hanem az egész ország érdeke vezérel” – jelentette ki Medgyessy Péter. Majd így folytatta: “10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fogok dolgozni, aki 15 millió magyar iránt érez felelősséget.” Megnyugvást és békét ígért az országnak, továbbá azt is világossá tette, hogy értékrendjéből “a világ közeli és távoli magyarjainak csak előnyük lehet, hátrányuk soha.”

Nem érdekesek az etikai és a választási kódexek

A hangzatos szavakra azonban gyakran igen erőteljesen rácáfoltak a tettek. Tegyük most félre azt az ígéretét, miszerint: “nem költünk többet, mint amennyink van”, és vessünk egy pillantást a „béke” pártjára: az MSZP 2004-ben, az európai parlamenti választásra, “háborúra” készült Ron Werber vezetésével. A kampányguru harcias pártkatonákká tervezte kiképezni az MSZP aktivistáit. A nagyszabású, a választók “lerohanására” épített haditerv kivitelezőinek azonban keresztbe tett egy álnok újságíró, aki inkognitóban vett részt az izraeli szakértő által tartott fejtágításon. A megbeszélésen Tóbiás József pártigazgató egyebek közt kifejtette, hogy a kampányüzenetek eljuttatása során a szemérmesség mellőzhető emberi tulajdonság, tekintettel arra, hogy “ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak”. Hozzáfűzte: “a végén majd megbeszéljük, hogy mennyi a bírság.”

A szerelmet erőltetni nem lehet

“A nemzet újraegyesítése tisztességes, magasztos és támogatásra méltó eszmény” – mondta parlamenti felszólalásában a jelenlegi kormánykoalíció második miniszterelnöke a kettős állampolgárságról tartott népszavazás után. Magyarázata szerint “a szerelem nem többség, hanem egyezőség kérdése”, ezért úgy illik, hogy “a szeretni akaró és tudó párok kivárják, míg az érzés egyező módon mindkét fél lelkében megszületik, majd a szerelem közös lesz, és azon nem erőszakkal próbálnak meg úrrá lenni”. A határon túli magyarság számára többnyire szimbolikus értékkel és kiemelkedő jelentőséggel bíró szavazás értékelését így foglalta össze: “Ez egy rossz kérdés, rossz időben, rossz módon feltéve”. Ám Gyurcsány Ferenc gondolatmenete arra a kérdésre nem tér ki, vajon melyik mennyasszony venné jó néven és mondana boldogan igent a leánykérésre, ha környezete folyton azzal a váddal illetné a vőlegényét, hogy hozományvadász, érdekházasságra készül, és csakis az ő pénzére áhítozik.

Az MSZP a demokrácia őrének szerepében

A jelenlegi kampány során tovább tisztul a nemzet egyesítésére irányuló erőfeszítések stratégiája. A Magyar Szocialista Pártnak “muszáj győznie, mert ma mi vagyunk a köztársaság őrei és a demokrácia őrei” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Szavai mögött az a feltevés húzódik, miszerint lenne egy demokrácia-ellenes Magyarország, amely minthogy nem tiszteli a demokráciát, bizonyára nem-demokratikus eszközökkel készül a rendszer átalakítására. Véleményéről megállapítható: az a politikai megosztottságot mélyíti.

Kezemben van a siker titka

Nem sokkal ez után, fenti állításával szemben kijelenti: “Azt szeretném, hogy higgyenek abban, hogy ezt az országot nyugodt országgá lehet tenni, ahol nem kell háborúskodni.” A megbékélés percei után azonban újabb támadásba lendül: “Elegem van abból, hogy nekem valaki azt ígérje meg, hogy majd mi védekezni fogunk. Pontosan tudom, meg tudják a diósgyőriek is, hogy ha nem lépik át a felezővonalat, hogyha nem indulnak neki támadni, akkor soha nem fognak gólt rúgni. Az, aki folyamatosan védekezik, vereséget fog szenvedni. Mi pedig nem akarunk vereséget szenvedni”. Ezt az MSZP miniszterelnök-jelöltje ugyan az ország sikeressé tételére vonatkozóan jelentette ki, ám nyilvánvalóan a választásokon is győzni akar. A várt sikert az Új Magyarország program hozná el, “amely végre vette a bátorságot, és azt mondta: akkor megmondom, hogy miben leszünk mi a legjobbak, megmondom, hogy mi lesz Magyarország sikere.”

Szövetség az összefogás nevében

A Fidesz a nemzet összekovácsolásának a fentiektől eltérő útját választotta. Először is a szervezet 2003. májusában szövetséggé alakult, méghozzá a pártelnök magyarázata szerint, annak érdekében, hogy az ország állampolgárai és a politika valódi támaszra leljenek egymásban. A cél az, hogy a politika releváns választ adhasson az emberek által megfogalmazott kérdésekre és problémákra. Az alapítólevél továbbá kimondja: “Bízunk abban, hogy szövetségünkkel a nemzeti összefogást is szolgáljuk, bízunk abban, hogy szövetségünkkel hozzájárulunk az erős és egységes magyar nemzet ügyéhez. Bízunk abban, hogy szövetségünk segít a magyarok közötti bizalom, barátság és együttérzés megépülésében.”

A Fidesz folytatja a konzultációt

A Fidesznek a 2006-os választásra elkészített programja már a korábban meghirdetett szándék jegyében született, a Nemzeti Petíció és a Nemzeti Konzultáció keretében csokorba gyűjtött állampolgári elvárásokra, valamint új és már bevált megoldásokra alapozva. A 3 millió 200 ezer ember által írt program egyetlen ígérete az, hogy a kormányzás négy éve alatt is folytatni fogják a lakossággal való párbeszédet, amennyiben a választások eredménye nekik kedvez – hangoztatta Orbán Viktor a Fidesz március 19-én tartott kongresszusán.

Az egész nemzet egyesítő programja – út a sikerhez

A pártelnök belátása szerint tehát széthúzás valóban van, de az nem két Magyarország, hanem az emberek és a politika között áll fenn. A Szövetség éppen ennek megszüntetésére vállalkozott. Orbán Viktor a kongresszuson megállapította: a konzultáció-sorozat folyamán egyértelműen kiderült, hogy “a magyar nemzet valójában nem megosztott és nem is kell, hogy az legyen, mert az emberek mindenhol ugyanarra vágynak. Sikerre és szolidaritásra, munkára, otthonra és családra.” Azt állítja a politika elsősorban nem harc, hanem a közös ügyek intézése. “Munka és összefogás. Cselekvés és együttműködés, siker és szolidaritás.” Úgy vélekedett továbbá: az új Széchenyi terv segítségével megteremthető az egész térséget fellendítő Kárpát medencei magyar gazdaság. Ily módon “a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése” gazdasági és nem elsősorban politikai alapokon nyugodna.

Eltérő Magyarországok vitatkoznak?

Gyurcsány Ferenc egri beszéde szerint néhány fontos ügyben a két nagy párt között lényeges különbség van. “Különböző politikák között lehet választani. A legfontosabb, hogy eltérő jövőképek állnak egymással szemben, eltérő Magyarországok vitatkoznak egymással szemben. El lehet dönteni, hogy milyen Magyarországot akarunk. Két nagyon különböző világ ez. Egy: azt a Magyarországot szeretnénk, amelyben ribillió van, vagy azt, amelyben nyugalom van” – mondta a miniszterelnök-jelölt.

A nemzeti egységet áhító miniszterelnök-jelölt számára azonban nem a legbiztosabb módszer e nemes cél elérésére a megosztott – a társadalomtudósok szerint nem létező – két Magyarország képének erőltetésével a további feszültség keltése. Egyszerűen csak két pártprogram különbségéről van szó, mely eltérő választ ad az embereket többnyire egységesen érintő problémákra.

Gyurcsány Ferenc „nemzetegyesítő programjára” mi sem jellemzőbb, mint mikor egy interjúban azt mondta: „Addig kell a választásokon legyőzni a Fideszt, legalább kétszer, háromszor, amíg ez a megosztó, gyűlöletet keltő jobboldali kultúra és annak képviselői ki nem szorulnak a politika élvonalából”

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.