Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák lap brüsszeli tudósítója Bukarest és Szófia uniós csatlakozásának várható időpontjának kérdésével foglalkozik. Májusban döntenek az unió tagállamai Románia és Bulgária felvételének időpontjáról. Brüsszelben nyílt titoknak számít a két tagjelölt felkészületlensége.
Miközben az óra ketyeg, lázasan vitatkoznak Brüsszelben a tagfelvétel időpontja szempontjából döntő román és bolgár országjelentéseken, amelyeket május 16-án hoznak nyilvánosságra. Az idegesség oka, hogy mindkét ország esetében komoly hiányosságok mutatkoznak a vállalt reformok megvalósításában.
Hivatalosan az unió lehetőségei korlátozottak: a csatlakozási szerződéseket már aláírták. Amennyiben a csatlakozás időpontja nem a tervezett 2007. január 1-je, akkor az alternatív dátum csak 2008. január 1-je lehet. Erre akkor kerülhet sor, ha az unió súlyos felkészülési hiányosságokat állapít meg valamelyik tagállam esetében, jogilag pontosan egy év halasztás lehetséges – nyilatkozta a lapnak az unió bővítési biztosának szóvivője. Ezen túl különböző védzáradékok életbe léptetésére nyílik lehetőség.
Ennek ellenére Brüsszelben tartja magát az a híresztelés, miszerint az unió egy harmadik lehetőségen gondolkodik, miszerint Románia 2007 nyarán lenne a közösség teljes jogú tagja, ami az EU-nak és Bukarestnek is lehetőséget adna arra, hogy megóvja tekintélyét. Amennyiben Románia néhány hónappal később lépne be az EU-ba, ebben az esetben a bukaresti kormány megtarthatná a „fontos 2007-es dátumot”, ami jelentősen csökkentené a „halasztás miatti megaláztatást”. Az EU is e lépéssel kifejezhetné, „mennyire komolyan veszi a lakosság aggodalmát”. S némileg hitelesebbnek tűnne az EU által folyamatosan hangoztatott érvelés, miszerint nem politikai megfontolások, hanem szigorú érvek döntenek az adott ország felvételéről.
E félesztendős halasztás kapcsán egy híresztelés tartja magát Brüsszelben. Eszerint maga Románia jelezte, hogy elfogadna egy ilyen kompromisszumot. Egy ilyen bukaresti ajánlat hátterében a növekvő félelem állhat, hiszen Románia egyre inkább lemarad a másik tagjelölttel, Bulgáriával folytatott versenyben. Ez így van még akkor is, ha folyamatosan gyarapodnak a bolgár reformtempóval kapcsolatos brüsszeli panaszok. Mindezek ellenére nyílt titok, hogy a kisebb tagjelölt államot az EU sokkal könnyebben meg tudná emészteni, mint a problémás Romániát. Ha az unió különválasztaná a két ország felvételét, az rendkívüli szégyent jelentene a román kormánynak, ha hosszabb ideig kellene várniuk a tagságra, mint Bulgáriának. Az belpolitikai értelemben is katasztrófa lenne.
Welt am Sonntag (wams.de)
A rituális találkozókon túl láthatóan hiányzik német részről az új koncepció, mit tegyen, mit tehet Berlin Moszkvával? Mi a mai német Oroszország-politika lényege? – kérdezi Falk Bomsdorf, a liberális Friedrich Naumann Alapítvány moszkvai irodájának vezetője. „Nem tudom megmondani” – folytatja. Pedig úgy tűnt hatalomra jutásakor, mintha Angela Merkelnek – aki egyik első lépéseként nagyobb józanságot követelt a kétoldalú kapcsolatokban – lenne erről elképzelése. Távolodni kívánt elődje túlzottan is szívélyes irányvonalától, amit Alexander Rahr Oroszország-szakértő „hálakomplexusnak” nevez, amiért az oroszok hozzájárultak a német egységhez.
Természetesen a gazdaságnak továbbra is a kétoldalú üzletre kell koncentrálnia, mivel Németország a legnagyobb oroszországi befektető. De nem azon az áron, hogy Berlin továbbra is hallgasson az emberi jogok megsértésekor. Moszkva továbbra is kiemelkedő szerepet tölt be a kétoldalú kapcsolatokban, de nem úgy, hogy más szomszédok, mint például Lengyelország úgy érezzék, átgázoltak rajta.
Új hangütésekben tehát nem volt hiány, mégis úgy tűnik néhány hónappal Merkel bejelentéseit követően, mintha a volt kancellár, Gerhard Schröder még hivatalban lenne. S ennek oka igen egyszerű, addig, amíg Németország gázimportjának harmadát Oroszországból szerzi be, addig a gazdasági érdekek dominálják a kétoldalú kapcsolatokat. Merkel játéktere azon törekvéseiben, hogy a kétoldalú kapcsolatokat egy viszonylag széles értékbázisra alapozva új partnereket vonjon be a német keleti politikába, igen csekély. Ahol ezt megpróbálta, eredménytelen maradt.
Ilyen például az Oroszországban elfogadott és a nem kormányzati szervek működését szabályozó törvény, amely Merkel nyilvános bírálata ellenére életbe lépett. Ráadásul a még Schröder idejében megkötött gázvezeték-szerződést is megvalósítják, függetlenül attól, mennyire tiltakozik ellene Varsó.
A nagy kérdés, hogy a kölcsönös függőség vajon képes-e a német–orosz stratégiai partnerséget életben tartani? Bomsdorf e tekintetben is szkeptikus: ellentétben a Szovjetunióval, ma Oroszország az olajat és gázt külpolitikájának eszközeként használja. Erre a kérdésre kell Angela Merkelnek választ találnia.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin a Németországot az elmúlt napokban izgalomban tartó ügyről, az etiópiai születésű Ermyas M. életveszélyes megsebesítésének vélhető okairól ír. A hírmagazin információi szerint az áldozat részeg volt, és a támadás előtt már heves vitába keveredett két személlyel.
Szemtanúk beszámolói szerint a támadást megelőzően a felek a potsdami „Art-Speicher“ nevű diszkóban már összeszólalkoztak. Az áldozat vérében 2,08 ezrelékes véralkoholszintet állapítottak meg. A rendőrség tájékoztatása szerint a két gyanúsított – hangjukat az áldozat mobiltelefonjának hangpostafiókja őrizte meg – szintén részegnek hallatszottak. A rendőrségi orvosszakértő megállapítása szerint a támadás villámgyorsan zajlott le – a sajtóbeszámolók egyetlen ökölcsapásról szólnak –, az áldozaton nem találtak összecsapásra utaló nyomokat. Ez ellentétben áll azon korábbi tudósításokkal, miszerint az elkövetők hosszasan ütlegelték volna a már földön fekvő áldozatot. A rendőrség időközben kétségbe vonja, hogy a részeg összeszólalkozás hátterében szélsőjobboldali motívumok állnának.
origo.hu
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?
