Az Országos Választási Iroda (OVI) adatai szerint az országgyűlési képviselő-választások első fordulójában az adatok 95, 47 százalékának feldolgozása alapján a választásra jogosultak 67,50 százaléka adta le szavazatát. Négy évvel ezelőtt 70,53 százalékos volt a részvételi arány az első fordulóban.
A legtöbben Budapesten szavaztak, a fővárosban 73,99 százalékos a részvétel, Pest megyében a választók 68,43 százaléka járult az urnákhoz. A legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében voksoltak (62,21százalék).
Az Országos Választási Iroda a nap folyamán kétóránként közölt összesítést a részvételi arányokról, amelyek eleinte azt jelezték: nagyobb lesz a részvétel a 2002-es választásokénál, ám a délutáni adatok szerint megfordult ez a tendencia.
Rytkó Emília, az OVI vezetője szerint este 10 és 11 óra között meglesz az első forduló előzetes eredménye, a hivatalos adatokat azonban csak hétfőre állapítják meg a választási bizottságok.
A 8 millió 100 ezer választásra jogosult állampolgár – köztük 450 ezer első választó – este hét óráig adhatta le szavazatát. Az első fordulóban több mint 58 ezren szavazhattak lakóhelyüktől távol.
Deményné Kertész Krisztina, a választási iroda informatikai vezetője elmondta: most először „szavazóköri mélységig” teszik közzé az adatokat az interneten. Az átláthatóság és a biztonság érdekében a számítógépes rendszerben minden tranzakciót naplóznak és minden adatállapotot megőriznek.
Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt három hónapban összesen 107 kifogást bírált el a testület, a határozatok negyede került a Legfelsőbb Bíróság elé, amely csupán egy esetben változtatta meg a bizottság döntését.
A voksolást várhatóan 300 újságíró és 160 külföldi megfigyelő kíséri figyelemmel az OVI központjában.
Az árvíz elleni védekezésben érintett szavazókörökben már öt órától lehet voksolni, de ott is este hétkor zárják le az urnákat. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője közölte: nem befolyásolja a választásokon való részvételt az árvíz miatt elrendelt, rendkívüli és más fokozati szinteken folyó védekezés, mindenki számára biztosítva van állampolgári jogainak gyakorlása.
Egyéni képviselőjelöltekre, területi listákra szavazhatunk
Az országgyűlési választáson azok a szervezetek indulhattak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásainak. A 176 egyéni választókerület jelöltjeinek túlnyomó többségét pártok indították, illetve támogatták.
Jelöltként annak a neve kerülhet fel a szavazólapra, aki 750 ajánlást összegyűjtött az adott választókerületben lakó választópolgároktól.
Területi (megyei, fővárosi) listát azok a pártok állíthattak, amelyek a területi választókerülethez tartozó egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak indítani. Két vagy több párt – közös egyéni jelölés alapján – közös listát indíthat. Országos listát azok a pártok indíthattak, amelyek legalább hét területi választókerületben listát tudtak állítani. Közös területi listák alapján közös országos lista indítható. Az országos listára szavazni nem lehet, ezeket a mandátumokat a pártok egyéni jelöltjeire és területi listáira leadott, mandátumot nem eredményező szavazatok arányában osztják el a listák között.
A választási rendszer
A magyar választási rendszer kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer. A vegyes választási rendszer a többségi és az arányos szisztéma keveredéséből keletkezett, a lehető legkisebb szavazatveszteség érdekében. A magyar voksolás kétfordulós, kötött pártlistákra és egyéni jelöltekre is szavazhatunk. A pártok pedig csak akkor kerülhetnek be a 386 fős, egykamarás Országgyűlésbe, ha átlépik az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
A 386 mandátumból 176-ot egyéni választókerületben lehet megszerezni, 58-at országos, 152-t pedig területi pártlistáról.
Első forduló – 2006. április 9.
Az első forduló akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint fele elmegy voksolni, és ezt aláírásával igazolja (az ebben az esetben lényegtelen, hogy a leadott szavazat érvényes-e). Itt jelöltekre, illetve a pártok területi listáira is lehet szavazni. A forduló akkor eredményes – tehát akkor lehet kiosztani a mandátumot már az első körben –, ha az adott jelölt megszerzi az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok több mint felét.
Második forduló – 2006. április 23.
Az egyéni választókerületekben akkor kell második fordulót tartani, ha elsőre nem sikerült jelöltet választani, vagy azért, mert nem ment el kellő számú választópolgár, vagy elmentek, de egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges támogatottságot. Ha érvénytelenség miatt kell újra az urnákhoz járulni, mindenki indulhat, de lehetőség van visszalépésre is. Ha viszont az első forduló érvényes volt, de eredménytelen, csak a három legtöbb szavazatot kapott jelölt próbálkozhat ismét, illetve az, aki a szavazatok legalább 15 százalékát begyűjtötte az első körben. Itt már az is elég, ha a választópolgárok több mint negyede részt vesz a voksoláson. Az az aspiráns jut mandátumhoz, aki a szavazatok többségét megszerzi, függetlenül attól, hogy az az összes szavazat hány százalékát teszi ki.
A második fordulóban a pártok gyakran élnek a visszalépés lehetőségével abban bízva, hogy szimpatizánsaik az esélyesebbnek tűnő szövetségesre ikszelnek majd. Az eljárási szabályozás szerint ezt a szavazás napján reggel hat óráig jelezhetik, írásban. Abban az esetben viszont, ha az egyik jelölt a második fordulóig elhalálozik, a párt nem állíthat helyébe újat.
A személyazonosságot igazolni kell
Szavazni a személyazonosságot megfelelően igazolva lehet. Elfogadják a lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolványt (azaz a régi típusú személyi igazolvány);
a személyazonosító igazolványt (kártya formátumú), útlevelet, 2001. január 1-jét követően kiállított kártyaformátumú vezetői engedélyt, ez utóbbiak azonban csak érvényes lakcímigazolvánnyal együtt fogadhatók el.
Aki a lakóhelyétől eltérő településen tartózkodik a szavazás napján, az az „Igazolás a lakóhelytől eltérő helyen történő szavazáshoz„ elnevezésű nyomtatványt vigye magával a szavazókörbe. Aki a két forduló között lakóhelyet változtatott, vigye magával a „Szavazásra szolgáló lakcímigazolás a második fordulóban” elnevezésű nyomtatványt.
A választási szervek azt javasolják, hogy a szavazatszámláló bizottság munkájának megkönnyítése érdekében az Értesítőt is vigye mindenki magával.
A szavazás ideje
Szavazni csak személyesen, reggel hat órától este hét óráig lehet.
A szavazatszámláló bizottság a személyazonosság ellenőrzése után a szavazó jelenlétében lepecsételi a szavazólapot, amelynek átvételét a névjegyzék aláírásával kell igazolnia.
Érvényesen szavazni a jelölt, illetőleg a lista neve alatti, feletti vagy melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (+ vagy X).
Ha valaki elrontja a szavazólap kitöltését, és ezt még a szavazat urnába dobása előtt jelzi, a szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólapot egy alkalommal kicseréli.
A szavazólaphoz adott boríték használata nem kötelező.
Külföldi szavazás
Ha a választópolgár a szavazás napján külföldön tartózkodik, hazánk nagykövetségén vagy főkonzulátusán adhatja le szavazatát. Ennek érdekében a lakcíme szerinti jegyzőnél kellett kérnie a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét személyesen, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben kérhette, 2006. március 17-én 16.00 óráig.
A választás első fordulóját külföldön 2006. április 2-án (az amerikai kontinensen 2006. április 1-jén) már megtartották. Az Országos Választási Iroda (OVI) tájékoztatása szerint a külképviseleti szavazáson 84,43 százalékos volt a részvétel. A megadott határidőig 8111 választópolgár kérte külképviseleti névjegyzékbe vételét, és 6849 szavazat érkezett.
Az Országos Választási Bizottság április 7-én, pénteken válogatta szét a külképviseleteken az elmúlt vasárnap leadott közel hétezer szavazatot. A budapesti választási központba érkezett urnákat először megvizsgálták, érintetlenek-e, majd a sajtó jelenlétében valamennyit felbontották. A leadott 6849, borítékba zárt szavazatot először megyénként, majd egyéni választókerületenként, 176 felé osztották szét. A 176 egyéni választókerület elnöke szombaton Budapestről elszállíttatta a szavazatokat tartalmazó csomagot, majd az április 9-i szavazóköri zárást követően, a lapokat belekeverik a kijelölt szavazóköri urnákba, hogy a szavazatok titkossága ne sérüljön.
A második fordulót a hazai választás napján, azaz 2006. április 23-án (az amerikai kontinensen 2006. április 22-én) tartják.
Az OVI interneten elérhető hivatalos adatai szerint mind a 176 egyéni választókerületet érinti a külföldi szavazás.
(valasztas.hu, Klubrádió, Info Rádió, Hirado.hu, Magyar Rádió)
origo.hu
Peking, Moszkva, Teherán és az éhező Európa
