Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap vasárnapi kiadása azzal foglalkozik, hova lettek mára a húsvéti békemenetek, melyek nélkül a 80-as, 90-es évek Németországa elképzelhetetlen volt. A lap felidéz egy 1983-as őszi megmozdulást Stuttgartban és környékén, melyen több mint háromszázezer ember vett részt – holott ekkor „a Bundeswehr külföldi bevetéseinek nyoma sem volt”. Ma a német katonák Koszovóban és Afganisztánban állomásoznak és nemsokára a Szövetségi Köztársaság érdekeit fogják védelmezni Kongóban. Hol marad most a békemozgalom? – teszi fel a kérdést a cikk írója, hozzátéve: 2003. február 15-e óta, amikor félmillióan tüntettek Berlinben az iraki háború ellen, nem sikerült tömegeket mozgósítaniuk – és már az is kivételnek számított.
Idén összesen száz békemenetet szerveztek. A húsvéti események mottója: „Leszerelést a szociális leépítések ellen” vagy egy másik aktuális téma: „Ne legyen háború Irán ellen” – nyilatkozta a békemenetek szóvivője, Willi van Ooyen. Szombatig az érdeklődés igen alacsony volt, néhány városban csak pár tucat tiltakozó gyülekezett. Lipcsében például egy háromnapos kerékpártúra vette kezdetét, melyen a rendőrség 20 résztvevőt regisztrált. Jóval több jelentkezőben reménykedtünk – nyilatkozta a lipcsei kezdeményezés egyik szervezője.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin az Egyesült Államok újabb iraki rendezési terveivel foglalkozik. Mint írják: Washington véget kíván vetni a mindennapos terrornak. Lapértesülések szerint az amerikai hadsereg – az irakiakkal közösen – nagyszabású katonai akcióval kívánja „felszabadítani” Bagdadot. A brit Sunday Times értesülése szerint a támadás valószínűleg nyár végén indulna. Az amerikai parancsnokok a kansasi Fort Leavenworth támaszponton már dolgoznak a támadások tervein. A vezetéssel David Petraeus altábornagyot bízták meg, aki egyúttal az új iraki hadsereg kiképzéséért is felelős.
A második bagdadi csatában a katonák a „mézesmadzag vagy korbács” módszert kívánják alkalmazni. A biztonsági erők azoknak nyújtanak védelmet, akik segítenek a felkelők, vagy az al-Kaida harcosok felkutatásában.
A Pentagonból származó információk szerint az iraki csapatok vezetnék az akciót, amit az amerikaiak légicsapásokkal, a különleges alakulatok bevetésével, hírszerzési információkkal, tisztekkel és támogató alakulatokkal segítenének. A tervezett akcióban különleges szerepet kapnának a rendkívül fordulékony, AH-6-os, rakétákkal és géppuskákkal felszerelt helikopterek.
Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin internetes kiadása arról számol be:
az egykori NATO-főparancsnok, Wesley Clark egy televíziós vitában élesen támadta az amerikai hadügyminisztert, Donald Rumsfeldet. Clark úgy fogalmazott: Rumsfeld tragikus hibákat és stratégiai tévedéseket követett el az iraki háborúban, ezért a lemondását követelte.
Azt gondolom, Rumsfeld nem végzett jó munkát. Neki mennie kell – vélekedett Clark a Fox News-ban. E nyilatkozatával csatlakozott ahhoz a hat nyugdíjas tábornokhoz, akik szintén a miniszter lemondását követelik.
Clark szerint Rumsfeld és Dick Cheney alelnök az Egyesült Államokat Irak esetében egy olyan háborúba sodorták, melynek nincs köze a terror elleni küzdelemhez. Már akkor háborút kiáltottak, mielőtt még a diplomáciai próbálkozások véget értek volna – fűzte hozzá Clark, aki szerint e súlyos tévedés miatt új vezetésre van szükség a Pentagonban.
A demokrata párti Clark már 2004-ben is pályázott pártja elnök-jelöltségére, s minden valószínűség szerint ezt 2008-ban is meg kívánja ismételni. Ez az egyik oka az iraki invázióval kapcsolatos gyakori bírálatainak.
Széteshet Magyar Péter pártja a baloldali politikus botrányos viselkedése miatt?