Reynolds szerint ugyanakkor az Egyesült Államok nem kérte Nagy-Britannia részvételét az iráni atomlétesítmények elleni támadásban.
Arra a kérdésre, hogy ha további támadások esetén az amerikai kormány kéri a brit szerepvállalást, a brit kormány teljesítené-e a kérést, a miniszter úgy fogalmazott, hogy nehéz lenne feltételezéseket kommentálni. Felidézte ugyanakkor, hogy
Nagy-Britannia az elmúlt napokban katonai erősítést vezényelt a térségbe, abból a célból, hogy saját és kulcsfontosságú szövetségesei érdekeinek védelmére kelhessen fenyegetés esetén.
Arra a kérdésre, hogy ebben az összefüggésben London Izraelt is kulcsfontosságú szövetségesének tekinti-e, Reynolds úgy fogalmazott, hogy katonai szempontból nem, amit mondott, az a közel-keleti térségben tartózkodó brit, amerikai és NATO-erőkre vonatkozott.
Keir Starmer brit miniszterelnök a héten bejelentette, hogy London készenléti intézkedésként harci és légi üzemanyag-utántöltő repülőgépeket küldött a térségbe, arra az esetre, ha az izraeli–iráni fegyveres konfliktus tovább eszkalálódna.
Starmer az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás utáni első vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy
Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki.
A brit kormányfő megfogalmazása szerint az Egyesült Államok azért hajtotta végre a katonai akciót, hogy csökkentse ezt a fenyegetettséget.
Starmer szerint a közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a térség stabilitásának biztosítása elsődleges fontosságú feladat. A brit miniszterelnök közölte: London felszólítja Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és diplomáciai megoldással számolja fel a válságot.