A társasági adó alapjának harmonizációjára az EU versenyképességének javítása miatt van szükség – fejtette ki Kovács László. Az elmúlt években az unió versenyképességi lemaradása tovább nőtt az USA-val és néhány ázsiai országgal szemben. Ennek egyik oka, hogy a közösség egységes belső piaca nem működik megfelelően, ez részben arra vezethető vissza, hogy a vállalatok a 25 tagállamban 25 eltérő adórendszerrel szembesülnek. Ez jelentős többletköltséget és adminisztratív pluszterheket okoz.
Ha egységes lenne a társasági adó kiszámításának módja, akkor a cégeknek elég lenne egy szabályrendszert alkalmazniuk, számottevően csökkennének működési költségeik és adminisztratív terheik – húzta alá Kovács László. A kezdeményes azonban komoly nehézségekbe ütközik. A tagállamok egy része ugyanis az adózási kérdésekben meglévő szuverenitásába ütközőnek tartja a harmonizáció tervét. A bizottság tavaly mégis szakértői csoportot hozott létre a tagállamok képviselőinek részvételével, ennek feladata meghatározni, mi számítson bele az adóalapba.
Az adóügyi biztos kedden terjeszti az Európai Bizottság elé egy állásfoglalás-tervezet formájában a szakértői csoport eddigi munkájának összefoglalóját, illetve a további munka időrendjét. Ha a biztosi kollégium rábólint, akkor legkésőbb júniusban a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa elé kerülhet a tervezet. Úgy tűnik, most a tagállamok több mint egyharmada határozottan támogatja azt (közéjük tartozik Magyarország is). Van azonban hét olyan ország is, amely erősen ellenzi (Nagy-Britannia, Írország, Szlovákia, Málta és a három balti állam), a többiek kivárnak. A kérdésben egyhangú döntésre lenne szükség.
Az egységesítés elve sok előnyt tartogat, például egyszerűsíti a behajtást, ezért önmagában támogatandó, de a részleteket illetően nagyon sok a kérdőjel. Nem tudni például még, mi lesz a kompromisszum alapja. Ha az adóalapot nem a lehető legszűkebben határozzák meg, akkor azokban az országokban, ahol szűkebb a (nemzeti) adóalap, a közösségi adóalap alá tartozó cégek hátrányba kerülnek a nemzeti adóalap alá tartozó társaságokkal szemben. Az egyetlen lehetséges megoldásnak látszó megerősített együttműködés is sok gond forrása lehet. Nem világos például, mi lesz azokkal a cégekkel, amelyek olyan országokban is jelen vannak, ahol megmarad a nemzeti adóalap-számítás. A gyakorlatban az ehhez hasonló problémák tömkelege miatt nem tűnik gyorsan megvalósíthatónak a terv – véli Erdős Gabriella.
(Forrás: Világgazdaság)
origo.hu
Karcagi motorbaleset: megszólalt az énekesnő, aki vétlennek hiszi magát a fiatal motoros halálában
