Változatlanul fogyatkoznak cégeink, ezt jelzik a Creditreform legfrissebb adatai is. Az év első három hónapjában a 13,5 százalékkal több felszámolás és 19 százalékkal több végelszámolás indult, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában – írja a Világgazdaság.
A szakértők szerint ebben közrejátszik az is, hogy sok – a cégbíróságok által törvényességi felügyeleti eljárásban lefolytatott – végelszámolás „fordul át” felszámolásba. Így úgymond tisztul a cégjegyzék a „fantomoktól”, s ez egyáltalán nem baj. Az már inkább, hogy eközben mind kevesebb – március végéig csupán nyolc – csődeljárás indul, ez elvileg a cég megmentését szolgálná, ám a tapasztalatok alapján kétségkívül többnyire eredménytelen az erőfeszítés.
A felszámolási szakemberek régóta hangsúlyozzák, hogy mindaddig nem várható változás, amíg új törvény nem készül. Pontosabban sokan a leendő szabályozás új szemléletére helyeznék a hangsúlyt. Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke szerint is elsősorban a törvényi célokon, alapelveken kell fordítani akként, hogy a bajba jutott cég időben, akkor kapjon lehetőséget a csődnyitásra, amikor még van vagyona, és így nagyobb az esélye is a rentábilis működés helyreállítására. Az alelnök emlékeztetett arra, hogy már hosszú évek óta vagyontalan vállalkozások ellen folyik a felszámolások több mint 90 százaléka. Ilyenkor pedig még az eljárás költségei sem térülnek meg, nemhogy a hitelezők megkapnák követeléseik akár kis hányadát is.
Közben folynak az új törvény előkészületei. A csődhelyzetbe került cég sorsát egyértelműen a hitelezők döntenék el, így ők határozhatnának a reorganizációról vagy a felszámolásról. Mód lenne arra is, hogy a társaság akkor kezdeményezze a csődnyitást, mielőtt még fizetésképtelenné válna. Filip György azonban ezt nem lehetőségként, hanem kötelező lépésként vezetné be, mégpedig a felelősségi szabályok szigorításával. Úgy vélekedett: az idevágó rendelkezések – köztük a wrongful trading, vagyis a jogellenes cég-továbbműködtetés, valamint a rosszhiszemű vagyonátruházás előírásainak – megerősítésével akadályozható csak meg a vállalati vagyon kimentése és a kötelező öncsőd érvényesítése.
Cégbírói megítélések szerint a társaságok alakulása együtt jár megszűnésükkel, ez úgymond természetes állapot. Az is tény, hogy a megszűnés elsősorban a kis cégeket, különösen a kényszervállalkozásokat fenyegeti, azokat sújtják leginkább a körbetartozások. A fizetőképesség és a fizetőkészség ugyanis változatlanul gond, vegetálásra vagy az üzlet feladására kényszeríti a piaci szereplőket.
Világgazdaság
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Néppárt úgy döntött, hogy még több fegyvert és még több pénzt kell küldeni Ukrajnába – videó
