A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának egyik rendezvényén Magyar Bálint arról beszlélt, hogy nem tartja feladatának, hogy harcoljon a tárcavezetői posztért ( bár egybehangzó lapértesülések ugyanakkor arról szólnak, Magyar Bálint ragaszkodik bársonyszékéhez), mégis a rendkívül pozitív kicsengésű beszámoló segítségére lehet pozíciója megerősítésében. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc a választási kampányban kijelentette, az oktatás területén most néhány év nyugalomra és egy másik miniszterre van szükség, azonban Kovács Kálmán SZDSZ-es informatikai miniszter szerda este az egyik kereskedelmi csatornán kijelentette, hogy a koalíciós tárgyalásokon megállapodtak az oktatási reformok folytatásában.
Az oktatási miniszter a jelentés bevezetőjében kifejti, hogy a világban lejátszódó társadalmi és gazdasági folyamatok tükrében Magyarországon elengedhetetlen szükségletté vált a nagy rendszerek – mint az egészségügy, az államigazgatás és köztük az oktatás – modernizációja. Közhely, hogy a magyar oktatás évtizedek óta a reform állapotában van, a rendszerváltás idején vezető oktatáskutatók „Csak reformot ne…” címmel jelentettek meg tanulmánykötetet, melyben e folyamat visszásságaira hívták fel a figyelmet. A most kiadott minisztériumi összefoglaló bizonyítja, hogy a rendszerváltás óta a kérdéses területen csak a bizonytalanság az állandó.
Mennyiségi szempontból kétségkívül tiszteletet parancsoló a tárca intézkedéseinek sora, azonban ezek megítélése – a kiadvánnyal ellentétben – a szakma és a társadalom körében már nem egyértelműen pozitív. Például a minisztérium kiemeli a kompetencia-alapú (képességfejlesztés alapú) tartalomfejlesztés szükségességét. Újházy András piliscsabai iskolaigazgató szerint az egyoldalú képességfejlesztéssel szemben a személyiségnek olyan kiforrott, strukturális egységére kellene törekedni, amely a tanuló gondolatait és képességeit foglalja egységbe. Azaz hiába tanítják meg a diákot írni, ha nem lesz mondanivalója.
Az érettségi vizsga reformjával kapcsolatban csak pozitívumokat emelnek ki, pedig Hoffmann Rózsa egyetemi docens szerint a kétszintű érettségi bevezetését az oktatási kormányzat a szakma jelentős részének határozott véleménye ellenére, hatalmi szóval erőltette rá a köznevelési rendszerre. A tavalyi tétellopási botrányt pedig a szerzők összeesküvésként, „a reformot bevezető liberális minisztériumi vezetés megbuktatására tett kísérletként” értelmezik.
A „Nemzeti emlékezet” programon belül kiemelkedik a „Freedom Fighter”, 1956-ra emlékező, internetes történelmi játék, amelynek győztesei moszkvai tanulmányi kirándulást nyerhetnek
A felsőoktatással kapcsolatban az összefoglaló a Magyar universitas programot méltatja. A bolognai folyamathoz, azaz az egységes európai oktatás kialakításának programjához való csatlakozás kapcsán a kormány teljesen átalakította a felsőoktatást. Megszüntette a főiskola-egyetem duális rendszerét, és helyette a legtöbb felsőoktatási intézményben kötelező jelleggel bevezette a három plusz kettő éves „bachelor” és „master” képzést. Tette ezt anélkül, hogy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznénk az említett képzési formák területén, és anélkül, hogy a „master” képzési szint kialakítása, hivatalos akkreditációi elkészültek volna. Pálinkás József, volt oktatási miniszter korábban kifejtette: a mesterképzés 35 százalékos létszámkorlátját el kell törölni. Leszögezte: a képzési struktúra átalakításának pénzügyi hátterét meg kell teremteni.
Reformként említik a Szemünk fénye programot is, ami a magyar iskolák világítási és fűtési rendszerének korszerűsítését teszi lehetővé. Megjegyzik, hogy a sokak által tisztelt Klebelsberg Kunó oktatási miniszter csaknem nyolcvan évvel ezelőtti tevékenysége során építtetett iskolák épületei már elavultak, ezért van szükség erre a „reformra”.
origo.hu
Tiszta őrület, a szombathelyi Mad Max bevadult a belvárosban - videó
