A koalíciós megállapodás szövege

A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége-Magyar Liberális Párt, eleget téve a választópolgárok kinyilvánított akaratának, a stabil és cselekvőképes kormányzás biztosítása érdekében, az előző négy év együttműködését folytatva, koalícióra lép és közös kormányt alakít.
A szociáldemokrata-szabad demokrata koalíció szándéka, hogy
– bátor reformokból újjászülető, gyarapodó, sikeres, versenyképes és igazságos Magyarországot teremtsen, olyan országot, amely nem csak felzárkózni képes Európához, de néhány területen az élre tör.
– Magyarország belátható időn belül olyan nyugatias ország legyen, amely képes felszabadítani polgárainak tehetségét, olyan ország, ahol egyre nehezebb leszakadni és egyre könnyebb felemelkedni.
– megvalósítsa az országreform programot: az állam és a gazdaság működésének átgondolt és következetesen végigvitt megújítását.
– társadalompolitikájában következetesen érvényesíti az igazságosság szempontjait.
– az életminőség javítása érdekében megteremti a magyar gazdaság növekedésének tartós egyensúlyi feltételeit.
– a Magyarország számára megnyíló európai uniós források felhasználásával megvalósítja a magyar történelem eddigi legjelentősebb fejlesztési programját.
– megvédi a demokráciát, a jogállamiságot.
– biztosítja a szabadságjogok maradéktalan érvényesülését.
– mindenki számára esélyt teremt a biztonságra és a jólétre.
– fellép a korrupció ellen és a közélet tisztaságáért.
– érvényesíti hazánk nemzeti érdekeit az Európai Unióban és külkapcsolatokban.

A koalíciós kormány céljait a kormányprogram rögzíti (1. számú melléklet).

A koalíciós pártok vállalják, hogy a közösen kidolgozott működési szabályokat érvényesítik a közös kormányzati munkában és a parlamenti döntéshozatal folyamatában.



1. Alapelvek

a) A két koalíciós partner, az MSZP és az SZDSZ közösen kormányoz.
b) A közös kormányzás
– közös döntés-előkészítésben és döntéshozatalban,
– a döntések közös képviseletében és végrehajtásában, valamint
– a kormányzásért és a parlamenti munkáért viselt közös felelősség vállalásában fejeződik ki.
c) A koalíciós pártok együttműködése a közös felelősségre alapozott kölcsönös bizalom elvére épül.


2. A koalíció működése

A koalíciós partnerek vállalják, hogy a kormányprogramban nem szereplő, nagy jelentőségű kezdeményezéseket megelőzően kölcsönösen egyeztetik álláspontjukat.

a) Kormányzati munka
A koalíciós kormányzás a kormányzati munka során kiérlelt közös álláspont megvalósítása.

a a) A koalíciós partnerek együttesen
– határozzák meg a kormány struktúráját, ügyrendjét;
– fogadják el a kormány munkaterveit;
– végzik a kormányzati döntések előkészítését;
– hozzák meg a kormány rendeleteit;
– hozzák meg a kormány határozatait;
– teszik meg a kormány parlamenti előterjesztéseit.

a b) A kormány struktúráját, a miniszteri és miniszterhelyettesi tisztségek pártok szerinti megoszlását a koalíciós megállapodás 2. sz. melléklete tartalmazza.
a c) A kormányon belüli együttműködés részletes szabályait a kormány ügyrendje határozza meg.

b) Parlamenti munka
A koalíciós pártok frakcióvezetése folyamatos egyeztetés útján biztosítja a hatékony parlamenti munka feltételeit és a közös kormányzáshoz szükséges megfelelő parlamenti támogatást. A bizottságokban megvalósuló koalíciós egyeztetés, együttműködés felelőse a bizottság koalíciós frakciókból választott elnöke, ahol ilyen nincs, alelnöke.

b a) Jelenlét
A koalíciós képviselőcsoportok működési szabályukban rögzítik a képviselők kötelező országgyűlési jelenlétét elősegítő, megfelelően szankcionált szigorú szabályozást, illetve intézkedéseket.

b b) Előterjesztések benyújtása és támogatása
b b a) Parlamenti előterjesztés, képviselői kezdeményezés benyújtása és támogatása – beleértve a módosító és kapcsolódó módosító javaslatokat – csak a két frakcióvezető egyeztetésével történhet. Az ettől eltérő esetekről a koalíciós pártok frakcióvezetői külön állapodnak meg.
b b b) A koalíciós pártok frakcióinak tagjai interpellációikat, kérdéseiket előzetesen egyeztetik frakcióvezetésükkel és az érintett miniszterrel, illetve megbízottjával. A fentieken túl csak olyan interpellációt, illetve kérdést nyújtatnak be, amelyről frakcióvezetésük előzetesen egyeztetett a másik frakció vezetésével.

b c) A szavazás módja
A koalíciós együttműködés érvényesítésének alapvető feltétele a koalíciós pártok frakcióinak együttes szavazása.

b c a) Az egyetértéssel benyújtott javaslatokat mindkét frakció tagjai egységes szavazással támogatják.
b c b) Az egyetértés nélkül, vagy más frakciókhoz tartozó képviselők által benyújtott javaslatok tárgyában a frakcióvezetések előzetes egyeztetését követően mindkét frakció azonos módon szavaz azzal, hogy megegyezés hiányában a javaslatot egyik frakció sem támogatja.
b c c) Eltérő megállapodás hiányában egyik koalíciós frakció sem támogat olyan önálló, módosító vagy kapcsolódó módosító javaslatot, amellyel a másik frakció nem ért egyet.

3.A koalíciós egyeztetés

A felek kiemelkedő jelentőségűnek tartják, hogy a koalíciós pártok álláspontjának egyeztetése minél hatékonyabb és gördülékenyebb legyen. Annak érdekében, hogy a Kormány javaslatai, döntései a felek közös akaratát tükrözzék, a koalíciós partnerek a kormányzati döntéshozatal valamennyi fontosabb szintjén folyamatos egyeztetést folytatnak.

a) A felek a koalíciós egyeztetést elsősorban kormányzati keretek között végzik. A koalíciós egyeztetés kiemelt helyszíne a kormányülés. A felek törekszenek arra, hogy a közöttük lévő esetleges viták a kormányzati döntés-előkészítés minél korábbi szakaszában, de legkésőbb a kormányülésen rendeződjenek.
b) Azokban a kérdésekben, amelyekben a koalíciós partnereknek a kormányzati döntéshozatal keretei között nem sikerül megállapodniuk, a felek a parlamenti frakciók és a pártok közötti közvetlen egyeztetéseken próbálnak kompromisszumot kötni.
c) A kisebbik koalíciós partner álláspontjának kormányzaton belüli képviselete érdekében a felek – a Miniszterelnöki Hivatalon belül – Koalíciós Koordinációért Felelős Miniszterhelyettesi tisztséget hoznak létre. A Koalíciós Koordinációért Felelős Miniszterhelyettes a kormányzati döntés-előkészítés és döntéshozatal valamennyi érdemi szintjén – ideértve a szakmapolitikai, a közigazgatási egyeztetést, a kormányülést, stb. – képviseli a kisebbik koalíciós partner álláspontját.
d) A kisebbik koalíciós partner képviselője – az illetékes miniszter és/vagy a koordinációért felelős miniszterhelyettes – valamennyi, a Kormány döntéshozatalát elősegítő testület – így különösen a Kormányzati Kabinetek; speciális, széles hatáskörű bizottságok; eseti, speciális döntéshozatali testületek, stb. – munkájában részt vehet.
e) Az elkövetkezendő években kiemelt jelentőségű a Nemzeti Fejlesztési Terv és annak keretében a Magyarország rendelkezésére álló Európai Uniós pályázatok koordinálása. Ennek érdekében a Kormány létrehozza a Nemzeti Fejlesztési Tanácsot. A testület elnöke a miniszterelnök; tagjait a miniszterelnök, alelnökét a koalíciós partner jelöli.



Melléklet: A Kormány struktúrája, valamint a miniszteri és miniszterhelyettesi tisztségek koalíciós pártok szerinti megoszlása.


Hiller István a Magyar Szocialista Párt elnöke,
Kuncze Gábor a Szabad Demokraták Szövetsége-Magyar Liberális Párt elnöke

Egyetértek:

Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök-jelölt

Budapest, 2006. május 29.

Melléklet



A Kormány struktúrája:

Az alakuló kormányban az alábbi miniszteri és miniszterhelyettesi tisztségekre a Szabad Demokraták Szövetsége – Magyar Liberális Párt jogosult jelölni:

– Egészségügyi miniszter
– Egészségügyi Minisztérium miniszterhelyettese
– Gazdasági és közlekedési miniszter
– Gazdasági és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese
– Környezetvédelmi és vízügyi miniszter
– Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium miniszterhelyettese
– A Miniszterelnöki Hivatal Koalíciós Koordinációért Felelős Miniszterhelyettese

(a miniszterhelyettesi tisztség létrehozásáról szóló alkotmánymódosítás elutasítása esetén a koalíciós megállapodás szerint az SZDSZ-Magyar Liberális Párt a fent említett tárcák politikai államtitkári tisztségeire jogosult jelölni )

A többi miniszteri és miniszterhelyettesi tisztségre a Magyar Szocialista Párt jogosult jelölni.