A MUKESZ május 23-i taggyűlésén elfogadott állásfoglalása leszögezi: az érintett személyek többsége az 1990-es évek második felében vált meg részben vagy egészben munkavállalói státuszától, amikor „egyes, az államigazgatás és a politika erőtlenségét, nemtörődömségét érzékelő vállalatok arra kényszerítették dolgozóikat, hogy vállalkozói díj fejében lemondjanak fizetésükről, vagy annak meghatározó részéről”. A szervezet szerint a közösségtől így elvont adókat és járulékokat a vállalatok lenyelték. A kényszervállalkozóvá vált korábbi dolgozók legfeljebb az aktuális fizetésemelésnek megfelelő összeggel részesültek az áttérés „hasznából”. A MUKSZ közleménye szerint ehhez társult az a kiszolgáltatottság, ami a munkavállalói státusz elvesztése, és a legitimnek igazán soha nem tekintett vállalkozói létük miatt jutott nekik.
A kényszervállalkozók helyzetén javított az egyszerűsített vállalkozói adó rendszerének bevezetése, mert könnyebbé, áttekinthetőbbé tette vállalkozásuk működtetését. A rendszer állítólagos anyagi hasznából azonban nem részesültek, mert megbízóik többnyire ehhez szabták további kifizetéseiket – írja a közlemény, majd hozzáteszik: az érintett rétegnek ilyen helyzetben kellett elszenvedni a január 1-i áfa csökkentést, amely a bruttó bevételük és ezzel jövedelmük 4 százalékos csökkenését eredményezte.
A MUKESZ tagjai úgy vélik, hogy az egyszerűsített vállalkozási adót alkalmazó vállalkozók ezzel a jövedelem csökkenéssel már eleget vállaltak a szükséges megszorításokból, minden további terhet elviselhetetlennek és indokolatlannak tartanak, azok ellen tiltakoznak.
origo.hu
Ezt elkapták a zsaruk: minden autós álma vált valóra – videó
