Egyre nő az esély arra, hogy a luxusadó bevezetése kivívja az év komédiája címet. Az utóbbi hetekben kiderült: a bevallások száma, s az új adónemből ez alapján várható bevétel messze elmarad az előzetes várakozásoktól, a korábbi számítások alapján remélt összeg tizedét is alig éri majd el. Ám nemcsak a luxusadó eredményessége, hanem a kivetés módszere is figyelemre méltó: Budapesten ugyanis szürreálisnak tűnik az övezetek besorolása. Ráadásul az eseményeket politikai szálak is színezik: miközben sokan otthonuk túlértékelésének „köszönhetik”, hogy az új adó hatálya alá kerültek, a Szemlőhegyi utcában honos miniszterelnököt most sem kerülte el a szerencse. Az előkelő utca egy része ugyanis 11-es besorolású, 550 ezer forintos négyzetméterárral, ám az Apró-villa a jóval szerényebb, 8-as minősítésű szakaszon található. Vagyis a mostani szisztéma szerint Gyurcsány Ferenc minden veszteség nélkül tehetné át székhelyét az Újlipótváros egy-egy ápoltabb utcájába.
Igaz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elődjének lehetett volna nagyobb mázlija: a Medgyessy-lakot rejtő Stromfeld Aurél utca 8-as kategóriája a 9-es besorolású Orbánhegyi úthoz képest ugyan „nem vészes”, de kifejezetten peches az előbbit keresztező Levendula utca 4-es minősítéséhez mérve.
A luxusadó bevezetéséhez nemrég alakították ki az értékövezeteket, az adóalap kiszámításához szükséges négyzetméterárak ezek alapján határozhatók meg. A részletes, „utcába menő” besorolást a fővárosban a GKI Gazdaságkutató végezte el, a tizenöt övezetet az irányítószámok és az illetékhivatal 2005-ös adatbázisa alapján hívták életre. És pontosan ez az anomáliák magyarázata: előbbiről ugyanis teljesen nyilvánvaló, hogy nem mutatja meg az egyes körzetek értékét, utóbbi viszont a tavalyi adásvételek mennyiségére és értékére támaszkodik. Vagyis az, hogy egy jó környéken eladtak egy romos épületet vagy hogy egy közepes értékű övezetben gazdára talált egy luxusvilla, máris irreális eredményekre vezet. Az eredendő bűn a luxusadó-rendeletben keresendő, amely az önkormányzatokat az illetékhivatali adatok használatára kötelezi.
A mostani besorolás minőségét jelzi, hogy a legmagasabb, 15-ös kategóriát Budapesten egyetlen utca, a Várban található Országház utca érdemelte ki, vagyis a hivatal csak itt számol 800 ezer forintos négyzetméterárral. Igen szerény a kínálat a 14-es értékövezetben is, 700 ezer forintot csak a Szentháromság téren, valamint négy II. kerületi utcában ér egy-egy négyzetméter: a Barlang utcában, a Fenyves utcában, a Pasaréti úton, valamint a Battai lépcsőn. Érdekes, hogy az utóbbi folytatásaként működő Battai út már csak 10-es besorolást érdemelt, a Pasaréti tér pedig még eggyel rosszabbat, 9-eset.
Még kirívóbb a forgalmas Pasaréti út „eredménye”, ha figyelembe vesszük, hogy a vele párhuzamos, csendesebb utcák már csak a 11-es kategóriát erősíthetik, a még magasabban található Bimbó út pedig 8-9-es besorolású, 400-450 ezer forintos négyzetméterárral. Ugyanakkor a 14-es besorolású Fenyves utca értékének csupán a felét érik el a vele párhuzamos Harangvirág és Hidász utcák a maguk 7-es övezetével. Úgy tűnik, Budapest azáltal is szembemegy a nemzetközi trendekkel, hogy a magyar fővárosban a panoráma kifejezetten csökkenti egy-egy épület értékét: a XII. kerület kilátósétányának számító Fodor utca a 7-8-as kategóriába szorult, olyan társaságba, mint a XIII. kerületi Lehel vagy Victor Hugo utca. Méltatlannak érezheti jelen helyzetét a lenyűgöző panorámájú, II. kerületi Verecke út is, amely – a VI. kerületi Ó utcával egyetemben – a 10-es kategóriát erősíti.
Aggasztó körülmény, hogy a luxusadó-rendeletet, s vele a meglepő besorolásokat a fővárosi közgyűlés két évre fogadta el, módosításra tehát legkorábban 2008-ban nyílik esély. A jogosnak tűnő észrevételek figyelembe vétele azért is ajánlatos volna, nehogy a jövőbeni ingatlanadó hasonló minőségű adatbázisra épüljön.
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
