A Nemzeti Bank alelnöke szerint Magyarország adósságcsapdában van, és a hazai össztermék 7-10 százalékát érintő kiigazításra van szükség ahhoz, hogy visszatérjen a fenntartható növekedési pályára. Auth Henrik a Baross Gábor Társaság rendezvényén kijelentette: ha az ilyen arányú kiigazítás elmarad, akkor a forint gyorsan leértékelődik, a kamatok emelkednek, az infláció felpörög és a gazdasági növekedés lelassul.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke az államháztartás helyzetét egy olyan négytagú családra vetítette le, amelyiknek 300 ezer forint jövedelme és 360 ezer forint a kiadása minden hónapban, amiből ma már 30 ezer forint a kamat. A család adóssága – és ez most tényleges szám – 5,6 millió forint, mert ma Magyarországon minden emberre 1,4 millió forint adósságállomány jut. Ez az 1,4 millió forintnyi egy főre jutó adósság ezt családot 5,6 millióval terheli, s ez minden hónapban 60 ezer forinttal nő – mondta példaként Auth Henrik.
Auth úgy fogalmazott, hogy meg kell szüntetni a „költségvetési alkoholizmust”, azaz az államháztartási hiány folyamatos emelkedését. Magyarország a sokat emlegetett maastrichti kritériumok közül jelenleg csak az inflációs szabályt teljesíti 2,4 százalékkal, miközben az államháztartás GDP arányos adóssága 2005-re 62 százalékra emelkedett a 2001-es 54 százalékhoz képest.
Az alelnök az InfoRádiónak nyilatkozva kijelentette: túl sok ígéret hangzott el az elmúlt években, konkrét lépések nélkül: „az elmúlt 5 évben mindig 5 évre voltunk az eurótól, nagyon örülnék neki, ha egy olyan kiigazító csomag lenne, amelyet követnek reformlépések, és amely elvezet a mihamarabbi euróhoz”. A jegybank alelnöke szerint kulcskérdés, hogy a piacok mennyire tartják kielégítőnek a kiigazításokat ahhoz, hogy Magyarország a kitűzött dátum környékén, a környező országoktól nem lemaradva csatlakozni tudjon az eurózónához.
(radio.hu, InfoRádió)
origo.hu
Így győzhet Orbán Viktor Brüsszelben – Menczer Tamás szerint
