CEMI: A nyugdíj legyen független a reálbérektől

A fejlett államok között Magyarországon töltik a legkevesebb időt hivatalosan munkában az emberek. A magyarok átlagosan 30 év után vonulnak nyugdíjba, míg Nyugat-Európában ez a szám 40 év. Túl magas a rokkantnyugdíjasok aránya, s két évvel hamarabb történik a nyugdíjba vonulás is – mutat rá egy tanulmány a magyar nyugdíjrendszer sokkoló tüneteire.

Hazánkban öt újonnan nyugdíjba menő közül kettő rokkantnyugdíjasként teszi meg ezt – mutat rá a Világgazdaság. A CEMI (Central European Management Intelligence) gazdasági tanácsadó cég felmérésére hivatkozva a gazdasági napilap arra is felhívja a figyelmet, hogy míg a fejlett országok túlnyomó többségében mind a férfiak, mind a nők 40 évnél többet töltenek átlagosan munkában, Magyarországon ez a szám a férfiak esetében 35,4 év, a nőknél pedig 32,8. Magyarország ebben a vonatkozásban a legrosszabb mutatókkal rendelkezik. Nemcsak hogy későn lépünk munkába, hanem az onnan való kilépési kor a férfiaknál a legalacsonyabb, a nőknél pedig a második legalacsonyabb. Ezek következménye, hogy a szolgálati évek tekintetében is jelentős elmaradásban vagyunk: az öregségi és rokkantnyugdíjasok átlagosan 30 év szolgálati időt tudnak felmutatni. (Jelenleg 40 év szolgálati idő kell a teljes öregségi nyugdíjhoz.)

Csak a rokkant legyen rokkantnyugdíjas

Kirívóan magas a rokkantnyugdíjasok száma és hányada az összes nyugdíjas közt, és az újonnan nyugdíjba menők között egyaránt – derül ki a tanulmányból. Az új megállapítású rokkantnyugdíjak aránya az új saját jogú járadékban részesülők csoportján belül 1998 óta 50 százalék körül alakul, tavalyelőtt 40 százalék volt. A szakemberek szerint ma már nem indokolt fenntartani ezen kényszermenekülési pálya igénybevételi lehetőségeit, hiszen azt alapvetően a rendszerváltás utáni tömeges munkahelyvesztés enyhítésére találták ki.

Nyugdíj korhatár alatt

Figyelemre méltó jelenség, hogy hazánkban a tényleges nyugdíjba vonulási életkor alacsonyabb a nyugdíjkorhatárnál. Ma Magyarországon a 2,46 millió saját jogú nyugdíjas közül 650 ezren vannak korhatár alatti nyugdíjban, vagyis minden negyedik használta ki ezt a lehetőséget.

Nyugdíjrendszer és államadósság

A CEMI tanulmánya rámutat, a nyugdíjrendszer által generált államadósság a jövőben a GDP 2,4-szeresét, azaz 55 ezer milliárd forintot teszi ki. Erre garanciát ad a 2007-re és 2009-re törvényben elfogadott 1-1 százalékpontos nyugdíjjárulék-mérséklés is. A CEMI szakértői tanulmánya szerint az elmúlt 9 év alatt végrehajtott 4,5 százalékpontos járulékcsökkentés és a 13. havi járadék bevezetése teljesen felborította a nyugdíjrendszert, és tavaly már 187 milliárd forintra rúgott a tényleges deficit. A CEMI szerint azonban nem a jelenleg már nyugdíjban lévők járadéka jelenti a problémát, hanem a kiígért nyugdíjak szintje a rendkívül magas (részben persze a 13. havi nyugdíj), és ez fenntarthatatlan.
A tanulmány készítői rámutatnak, hogy szelektíven kell kezelni az egyes korcsoportokat. A kilencvenes évek közepén nyugdíjba vonulók járadéka kifejezetten alacsony, ezért itt az ellátás felzárkóztatása kívánatos.

A nyugdíj legyen független a reálbérváltozásoktól?

A tanulmány szerzői szerint a nyugdíjak növelését a jövőben csak az inflációhoz szabadna kötni, s elhagyni a mai gyakorlatot (svájci indexállás), mely szerint az éves nyugdíjemelés üteme ez utóbbi mellett a nettó reálbérváltozás függvénye is. A szakértők szerint szükség lenne a nettó keresetek növeléséhez, hogy a magyar dolgozók érdekeltté váljanak tovább munkában maradni. Ennek érdekében a felső személyijövedelemadó-kulcs határának azonnali emelését sürgetik, a mostani 1,55 millió forintról 3,4 millióra.

A CEMI azonban figyelmeztet, a svájci indexállás gyakorlatának fennmaradása mellett egy nettó keresetmegugrás jelentős járadékemelést indukálna a már most is kezelhetetlen nyugdíjrendszerben.

vg.hu