Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin a washingtoni politikai életet talán leginkább foglalkoztató kérdéssel foglalkozik: kit indítanak a demokraták 2008-ban elnökjelöltként. A 2000-es választásokon a szavazatok többségét megszerző egykori alelnököt Al Gore-t, vagy a korábbi first ladyt, a jelenlegi New York-i szenátort Hillary Clintont.
Amióta Al Gore környezetvédelmi dokumentumfilmjével az „An Inconvenient Truth“ (A kellemetlen igazsággal) Cannes-ban komoly feltűnést keltett, az Egyesült Államokban is uralja a sajtónyilvánosságot. A kommentátorok már most is akkurátusan elemzik a demokraták minden lépését: miért most jött elő Gore a filmjével? Már ezzel jelezni kívánja leendő kampányának súlypontját? És miért beszélt Hillary Clinton e hét elején a washingtoni National Press Clubban pontosan az energiapolitikáról? Ezzel üzenni kívánta Gore-nak, hogy ő a párt első számú jelöltje?
Közvéleménykutatók szerint Gore elég gyengén áll. Az Opinion Dynamic Instituts kutatása szerint az egykori alelnöknél két lehetséges republikánus konkurense, Rudolph Giuliani, az egykori New York-i polgármester és John McCain szenátor is népszerűbb. Míg Gore 36-37 százalékot kapna, addig Giuliani és McCain 50 illetve 48 százalékra számíthatna. A szimpátia-listák sem kedveznek Gore-nak: a megkérdezettek 41 százaléka vélekedik pozitívan a volt alelnökről, 45 százalékuk negatívan. Ennél Hillary Clinton is jobban áll: 50 százalék ítéli meg kedvezően a szenátor-asszonyt, s csak 42 százalékuk negatívan.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Tony Blair reformterveit ismerteti. A reform kifejezés nem jelent mást, mint a nyugdíjkorhatár felemelését: 2024 és 2046 között 68 évre. Jelenleg ez a férfiaknál 65, a nők esetében 60. Ezt ellensúlyozandó az állami nyugdíjat ismét a bérszínvonal alakulásához kapcsolnák – nyilatkozta John Hutton munkaügyi miniszter.
A korábbi miniszterelnök, Margaret Thatcher 1980-ban választotta el a nyugdíjat a bérek alakulásától, mert túl drágának tartotta a rendszert. Azóta radikálisan csökkent a nyugdíjak vásárlóereje. Az átlagnyugdíj vásárlóértéke alig éri el az átlagkeresetek egyötödét, s a nyugdíjbizottság becslése szerint 2050-ig a tizedére esne vissza, ha a jelenlegi rendszer megmaradna. A kormányzati tervek elsődleges célja, hogy a nyugdíjkasszán tátongó, mintegy 84 milliárd eurós lyukat betömjék. Nagy-Britanniát, miként a többi európai országot is, szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a lakosság növekvő élettartama, valamint a társadalom elöregedése.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A Kanári-szigeteket elérő illegális afrikai bevándorlók jól tájékozottak – írja a konzervatív német napilap. Többségük azért választja a hosszabb, drágább és kockázatosabb utat, mert abban bízik, ha papírok nélkül érkezik, akkor sokkal nehezebben lehet hazatoloncolni. Tisztában vannak a spanyol hatóságok működésével. Tudják, hogy a tengerből történő kihalászásukat követően csak három napig lehet őket egy rendőrségi fogdán őrizetben tartani, majd utána 40 nap következik a Kanári-szigeteken fekvő menekülttáborban. S ha ennyi idő sem volt elegendő személyazonosságuk megállapítására – ami papírok nélkül szinte lehetetlen – ,akkor a kontinensre kell őket szállítani. Ott ugyan egy kiutasítási végzést kapnak, ami azonban a gyakorlatban szinte végrehajthatatlan. Ezt követően munkavállalási és tartózkodási engedély nélkül magukra maradnak valamelyik spanyol nagyvárosban, ahol csak a fekete gazdaságban, az építkezéseken, a zöldségföldeken, vagy éppen hamisított CD-k, márkás kézitáskák és karóra-imitációk árusaként próbálkozhatnak, rosszabb esetben a kábítószer-kereskedelemmel próbálkozhatnak.
Az afrikaiak számára Európa kapuját jelentő Spanyolország ellen ez már fél éven belül a harmadik roham, ami annyit tesz, hogy a bevándorlók útjai egyre hosszabbak, a csempészek árai egyre magasabbak lettek. Amikor a marokkói hatóságok lezárták a legrövidebb, Gibraltár irányába vezető utat, akkor a migránsok a két spanyol enklávét, Ceutát és Melillát vették célba. Tizennégy halottat, számtalan sebesültet követően kihirdették a rendkívüli állapotot és megerősítették a két város őrizetét.
Ezután az emberkereskedők Mauritániába helyezték át a csempészútvonalukat, ahonnan ócska tutajokon indították útra a menekülőket a Kanári-szigetek felé. A harmadik, most zajló hullám kiindulópontja immár a még délebbre fekvő Szenegál. A többnyire Szenegálból és Maliból származó menekülők közül az idén már 7000-en érték el a spanyol felségterületnek számító nyolc sziget egyikét, többen, mint tavaly egész évben.
Spanyol szakemberek meggyőződése szerint számos afrikai ország nem érdekelt a migráció megállításában, hiszen „gyakorlatilag az illegálisokból élnek“. A deviza, amit az EU-ban élők hazaküldenek, az nem csak családjukat, de néhány csődbe jutott kormányt is életben tart. Ezért e kormányok néha hajlandóak pár tucat menekültjüket visszafogadni, nagyobb mennyiség visszavételét rendszeresen megtagadják.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német lap az EU-Oroszország csúcstalálkozó eredményeit értékeli. A csütörtöki, Szocsiban tartott találkozó legfontosabb eredménye, hogy sikerült vízumkönnyítésekről megállapodni egyszerűsítendő az orosz tudósok, üzletemberek, művészek unióba történő beutazását. A megállapodás a mindkét oldalról megcélzott vízummentesség bevezetéséig marad érvényben. A megállapodást az tette lehetővé, hogy Oroszország vállalta az illegális bevándorlók visszavételét. A bevándorlók áradatától rettegő európaiak ezt szabták feltételül. Most végre Moszkva vállalta, hogy hároméves, átmeneti időszakot követően minden illegálisan az EU-ban tartózkodó oroszt, majd minden Oroszországon keresztül az unióba érkezett bevándorlót visszavesz.
A csúcstalálkozó éppen a legfontosabbnak tekintett energiakérdésben nem hozott áttörést. Oroszország továbbra is azt követeli, hogy a Gazprom az unió tagállamaiban az ellátás teljes vertikumában, azaz az elosztásban és végfogyasztó kiszolgálásában is részt vehessen. Putyin a közelmúltban azzal fenyegetőzött, hogy következményei lesznek, ha egyes tagállamok akadályozzák a Gazprom terjeszkedését. Ezt azonban Moszkva nem hajlandó ellentételezni, egyes stratégiai ágazatokban vagy tilos, vagy csak kismértékben engedélyezett a külföldi tőke térfoglalása. Az orosz elnök uniós különmegbizottja az európai Energia-charta módosítását követelte, melyet ugyan Moszkva aláírt, de nem hajlandó ratifikálni, mert az jelenlegi formájában arra késztetné Oroszországot, hogy nyissa meg külföldi befektetők előtt a Gazpromot. Ez ma elképzelhetetlennek tűnik.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
